welcome to europe, traveller
Life is a journey that must be traveled no matter how bad the roads and accommodations.
lépj be bátran
európa rád vár
Karakter neve:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
jelenlegi utazóink
európa szívében
Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég

Briana Doherty, Faith Terner

A legtöbb felhasználó (38 fő) Csüt. Márc. 01, 2018 9:25 pm-kor volt itt.
legújabb bejegyzések
friss irományok
Yesterday at 11:41 pm
Csüt. Ápr. 19, 2018 9:31 pm
Csüt. Ápr. 19, 2018 7:36 pm
Szer. Ápr. 18, 2018 8:00 pm
Szer. Ápr. 18, 2018 4:36 pm
európai lakosok
nyilvántartása
csoport
angol 5 5
dán 3 1
francia 3 -
görög - 1
holland 1 -
ír 3 4
külföldi 2 2
német - -
norvég 2 2
olasz 1 1
portugál 1 -
spanyol 1 -

Sarah Stane
TémanyitásTárgy: Sarah StaneCsüt. Ápr. 12, 2018 10:38 am
Sarah Stane
"Valaki első szerelmének lenni nagyszerű lehet, de legutolsónak maga a tökély."
Bridget Satterlee
17
Angol
Diák
Bristol, Anglia
2000. augusztus 12.
heteroszexuális
egyedülálló

-Nos. mesélj egy kicsit magadról? - érdeklődik pszichológusom, amit kötelezően rendelt a gyámügy, mint minden árva gyereknek.
- Az életem nem kezdődött éppen zökkenőmentesen. Szülőanyám egy zsúfolt metróállomás wc-jében hagyott. Szerencsémre épségben rám talált valaki, aki elvitt a gyámhivatalhoz.  Biológiai anyámat nem találták meg a rendőrök se. Innen árvaházakból árvaházakba kerültem, majd nevelőszülőktől nevelőszülőkig. Állandóan változtatnom kellett lakhelyemet, amíg 7éves koromban a Stane család örökbe nem vett. Rajtuk kívül egyetlen család sem akart, vagy azért, mert nem így gondolták a gyereknevelést. Vagy mert, lett egy saját gyerekük és én már nem kellettem. De volt olyan is, hogy csupán banális okokból. Eleinte azt gondoltam én vagyok a rossz, hogy én nem csinálok valamit jól. Nem vagyok túl szép, aranyos, bájos és hasonlok. De nem. Rájöttem nem én vagyok az ő gondjuk, hanem mindenki fél attól, hogy milyenek a génjeim. Nem ismerik a családom és nem lehet tudni, kik a szüleim, gyilkosok, rablók vagy bármi más. Ettől félnek az emberek.  - válaszolom magam elé meredve.
- Hallottál valamit szülőanyádról?
-Mint mondtam biológiai anyámról nem tudok semmit. Azt sem tudom, hogy hívták, hol élt, vannak-e testvéreim. Sőt még az apámról sem tudok semmit. - valójában nem is akartam keresni őket. Elhagyott, ami azt jelenti nem érdeklem őt. Ha foglalkoztatta volna valaha is őt az, hogy valahol van egy lánya akkor már rég megkeresett volna. - Ha azt kérdezné haragszom-e rá. Nem. Soha nem volt bennem ilyen érzés. Az én családom már a Stanek, és az én nevem Sarah Stane. Mindig azt szólítottam anyámnak és apámnak akik felneveltek. Számomra nem létezik más szülő, csak ők. Szeretnek és mindent megtesznek értem. Azt hiszem ez a legfontosabb ami kaphattam valaha is tőlük. -kissé elcsendesedem. Gondolataimba merülök, elképzelem egyáltalán tudnék-e mást anyának és apának szólítani rajtuk kívül. De nem. Kizárt. Ők a családom, a mindenem. Aztán kérdezés nélkül kezdek el beszélni életem további részéről. -Olyan sok mindent megtettek értem. A legjobb iskolákba járattak és járatnak még most is. Nélkülük nem lehetnék az ami lenni szeretnék. Ha jobban belegondolok...hálás kéne legyek a szülőanyámnak, hogy akkor ott elhagyott. talán ha vele maradok nem lehetne olyan életem, amilyen most van. Lehet, hogy szegény és nem adhatta volna meg nekem amit szeretett volna. Vagy talán fiatal volt még egy gyerek felneveléséhez. Nem tudom.-    hangom kissé fájdalmasan csenghet. Bármennyire is tagadom, valahol legbelül egy kissé foglalkoztat a dolog, hogy mért hagyott el. De mégsem akarok találkozni vele, nem szeretném látni, mert tudom akkor foglalkoztatna az a dolog is, hogy mennyire hasonlítok rá. Tudni akarnám azt is, hogy ki az apám és elkezdődne egy hatalmas keresgélés, amit nem szeretnék. Szeretem a Stane szüleimet, szeretem a húgomat és szeretek mindent amiben most élek. Habár.... Habár húgom születése után, kicsit mintha elfeledkeztek volna rólam. Ő lett a család középpontjában és mindenki igyekszik a kedvében járni. Kevesebbet figyelnek rám, néha észre sem veszik, hogy én is vagyok. De engem ez se zavar. Szeretem a húgomat, habár ő minden egyes alkalommal éreztetni próbálja, hogy nem tartozom közéjük. Nem zavar, végül is igaza van valamilyen szinten. Kerül a vitát vele, nem akarok szomorúságot okozni a szüleimnek. Én kedvelem a húgomat.
-Azért mégis elhagyott az anyád. Ez biztosan foglalkoztat, még akkor is ha nem mondod el. - mondhatni nagyon ért a szakmájához ez a pszichológus. Mintha teljesen belém látna, mintha érezné a lelkem minden rezdülését, a sebek helyét amelyek mélyen bennem vannak. Tehát mindent egybevéve, azt mondhatjuk a biológiai anyád felelőtlen volt. Te ebben a dologban biztosan nem hasonlítasz rá, hisz tudod mit akarsz kezdeni az életeddel és teszel is érte. Tanulsz, hogy orvos lehessen belőled. - helyeslően bólintok amint rám néz.
-Ez minden vágyam, hogy orvos lehessek, másokon szeretnék segíteni. Embereknek akarok segítséget nyújtani, megmenteni, újabb esélyt adni az életre. Ezért bármit képes vagyok megtenni.
- Biztos vagyok benne, hogy el is fogod érni mindezeket, hisz okos vagy, intelligens és egy talpraesett lány. - nagyon jól esnek az ilyen szavak, de én felét sem tartom igaznak magamról. Nem vagyok annyira okos, mint ahogy gondolják, csupán szorgalmas vagyok és megpróbálok tenni azért, hogy elérjem a céljaim.
- Köszönöm, de nem gondolom, hogy mindezek mind igazak lennének rám. -  jegyzem meg szerényen, és őszintén amit gondolok.
- Beszéljünk valami másról. Mi van azzal a fiúval akiről, a múltkor meséltél?
- Hát... Valójában én se tudom már. Vonzódóm hozzá nagyon is. Akárhányszor csak meglátom, furcsa érzésem támad és nagyon örülök neki.   
- Szereted? Szerelmes vagy belé? - kérdez egyenesen rám a pszichológusnő amitől én kissé megrezzenek.
- Nem tudom. Nem tudom eldönteni mit is érzek igazán. Egyszerű vonzalmat, szerelmet vagy csak... nem tudom. A múltkor először életemben nem tanultam hétvégén. Elmentünk hozzá valami összejövetel féleségre. Kate akarta nagyon, hogy elmenjek én meg belementem. Üvegeztünk. Kate megpróbált Riverre mászni rosszul esett, nagyon rosszul. Olyan kétségbeesettnek éreztem magam. Aztán River pörgetett, az üveg meg csak pörgött és pörgött. Aztán megállt. Előttem. A többiek erőteljesen tapsoltak. Az én szívem lüktetett, majd kijött a mellkasomból. River felállt és felhúzott engem is. Tudtam mi jön, hisz Kate elmesélte. Akartam nagyon akartam. Magam se tudom miért, érzéseim átvették az uralmat felettem. Felvitt a szobába. Azt mondta nem kell semmit sem csinálnunk. De én akartam, nagyon akartam. Hirtelen megcsókoltam szenvedélyesen. Olyan jó volt az a csók, belebizseregtek a porcikáim. Soha nem éreztem még olyant. De aztán egy hang megszólalt a fejemben, hogy nem szabd és elengedtem, elfutottam.    - elcsendesedek. Ma is valahányszor találkozunk, elszégyellem magam, megpróbálok nem a szeme elé kerülni. Ám rájöttem, nem futhatok örökké, így ma más nem kerülöm.  Hogy mért hagytam ott? Azt hiszem megijedtem, megijedtem az érzéstől ami a hatalmába vett. Én tanulni akarok, orvos szeretnék lenni, ennyire nem veheti el az eszemet egy fiú. Vagy mégis? ...
foglalkozás ❖ Tanuló  

hobbi ❖ Regények, tudományos dolgok olvasása. Állítólag nagyon szépen rajzol. Titokban regényeket ír.  

becenév❖ Egyszerűen csak Sarah

Család ❖ Anyám ELiza Stane, a legjobb, legkedvesebb ember akivel valaha is találkoztam. Egy igazi angyal. Nála jobb anyát el se tudnék képzelni magamnak. Olyan szeretetet kaptam tőle, amit talán a biológiai anyámtól se kaphattam volna soha. Hálás vagyok neki, és mindig is az leszek.
Apám Peter Stane, olyan segítséget kaptam tőle, amit igazi apámtól nem kaphattam volna soha. A legjobb iskolákba íratott és mindent megkaptam tőle amit csak szerettem volna, persze azért nem kényeztettek el, aminek örülök is. Ő és anyám voltak a legjobb szülők a világon, náluknál jobbat el se képzelhettem volna magamnak.
Húgom Olivia Stane, Oly drága kis húgocskám. Habár te valamiért nem kedvelsz engem és állandóan érezteted, hogy nem tartozom közétek én mégis szeretlek. Néha megpróbálod megkeseríteni az életemet, amiért sokszor felidegesítesz, egyszer egyszer jól le is szidlak, de nem veszekszem veled. Elkönyvelem annak, hogy épp lázadó korszakodat éled.
River Mcenroy fogalmam sincs igazából mit is érzek irántad. Csupán azt tudom, nagyon vonzódom hozzád és valahányszor meglátlak nagyot dobban a szívem. Sohasem ahhoz hasonló érzést, mint akkor amikor megcsókoltalak azon a  bulin. Azt sem bántam volna ha együtt töltjük az estét. De valamiért megszólalt a szívem helyett az eszem és arra hallgattam így otthagytalak. De még mindig ugyan azt érzem irántad, mint eddig. Hogy szerelmes vagyok-e beléd vagy csupán fizikai vonzalmat érzek irántad? Nem tudok rá válaszolni.
név ❖ kor ❖ multi
diák

avatar
Hozzászólások száma :
7

reagok :
0

Csatlakoztam :
2018. Apr. 11.

Korom :
17

Tartózkodási hely :
Anglia

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Sarah StanePént. Ápr. 13, 2018 8:17 pm
gratulálunk, elfogadva!

welcome aboard

Légy üdvözölve az oldalon Sarah!

Tetszetős előtörténetet írtál, kiderül belőle, hogy milyen rossz lehet úgy felnőni, ha az ember nem ismeri a szüleit és ez milyen sok lelki teherrel jár. Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy a játékok során megismeri-e az igazi szüleit, és hogy kiderül-e az, hogy vajon milyen emberek is. Akár még bonyodalmak is adódhatnak ebből Smile Nem is tartalak vissza, suhanj foglalózni és tiéd a játéktér!
Vendég
Vendég

avatar

1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heart of Europe :: utazás Európába :: elkészült karakterlapok-
Ugrás: