welcome to europe, traveller
Life is a journey that must be traveled no matter how bad the roads and accommodations.
lépj be bátran
európa rád vár
Karakter neve:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
friss bejegyzések
legújabb irományok
Vas. Nov. 11, 2018 11:30 pm
Vas. Nov. 11, 2018 6:16 pm
jelenlegi utazóink
európa szívében
Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég

Anaise Delacroix

A legtöbb felhasználó (43 fő) Kedd Aug. 21, 2018 12:11 pm-kor volt itt.
történéseink
jó ha tudod
európai lakosok
nyilvántartása
csoport
amerikai 2 5
angol 3 6
ázsiai - -
francia 6 5
görög 1 2
ír 4 4
külföldi 2 5
norvég 3 4
olasz - 2
orosz 3 3
skót 1 2
spanyol 4 2
svéd 1 2
összesen 30 42

Chloe & Sarah
TémanyitásTárgy: Re: Chloe & Sarah Kedd Aug. 21, 2018 12:04 pm

Chloe and Sarah

Olyan szélsebesen próbálok kijutni a teremből, hogy szinte mindenkit leütök. Remélem Chloe még nem ment el és szembe találkozom vele. Sajnos, pechemre nem jutok tovább az ajtónál. Mindenki nagyon siet kijutni innen. Miért is ne sietnének hisz jó kaja van állítólag a büfébe. Ezért nem jutok tovább az ajtóküszöbnél. Ilyen nincs. Megpróbálod gyúródva kijutni a tömegből, és hála sikerül is.
Ha jól sejtem Chloe is éppen a kajálda felé venné az irányt, ezért én is arra megyek. Remélem összefutunk és nem kell órákig keresgélnem. Szememmel a tömeget pásztázom hátha észreveszem, amikor valaki megránt hátulról. Kissé megrezzenek, de megfordulok. Micsoda meglepetés, épp akit kerestem.
- Hova ilyen sietősen? Szia! Kaját vadászol? Csak mert mehetnénk együtt, én ugyanúgy éhen halok. - valahogy sejtettem, hogy oda indult volna.
- Éppen téged kerestelek. - válaszoltam kedvesen mosolyogva. - Nem éppen kajára fájt a fogam. De most, hogy mondod én is megéheztem kissé. - ezzel elindulok a büfé felé, remélem Chloe követ engem. Útközben pedig elmondom neki, hogy mit is agyaltam ki az órán a nyári szünetre.
- Mizu? Látom lestrapált azért az első órád... A reggelid a szokásos, vagy kipróbálnál valami újat? – Nem gondoltam, hogy ennyire észrevehető a dolog. Chloenak persze egyből szemet szúrt. Nem is az órával volt probléma, hanem inkább az én gondolataimmal. Teljesen más helyen jártam, már rég egy vakáció úton. Valahol nagyon messze, innen.
- Nem is tudom. Talán lehet, hogy kipróbálnék valami teljesen újat. - válaszolom neki. Nem is rossz ötlet valami újat kipróbálni, amúgy is már unom a rég bevett szokásaimat. - Amúgy szerettem volna beszélni veled valamiről. - kezdek bele mondandomba. Remélem ő is éppen olyan jó ötletnek fogja találni, mint én. Végül is mért ne volna az, hisz úgyis nyaralni akartunk volna. - Arra gondoltam. Mi lenne ha elmennénk együtt nyaralni az idén nyáron. Mit szólsz? - kérdezek rá, közben vetve egy pillantást a reakciójára. - Úgy értem együtt az egész család. Te a szüleiddel és én a szüleimmel. - pontosítom ha véletlenül nem értette volna, mire is gondolok. Bár szerintem ez tök hülyeség volt, hisz nem hülye ő, hogy egyből ne jönne rá, arra amit gondolok. - Mi a véleményed? - kérdezek rá még egyszer.
diák
avatar
Korom :
18

Tartózkodási hely :
Anglia

Hozzászólások száma :
8

reagok :
5

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Chloe & Sarah Csüt. Júl. 26, 2018 8:46 am
Sarah & Chloe

Az életben az a legfontosabb, hogy jó barátaid legyenek, nem pedig az, hogy sok barát vegyen körül.


Szinte már visszafojtott lélegzettel vártam, hogy végre becsukhassam a füzetem, ugyanis baromira utálom a matekórát. Alapvetően jó tanuló vagyok, és pontosan tudom, hogy mivel szeretnék később foglalkozni, azonban kicsit sem vagyok reál beállítottságú ember, ezért legtöbbet ezzel a tárggyal szoktam küzdeni. Ebben pedig egy kicsit sem nyújt számomra segítséget az sem, hogy apám egyértelműen az erő embere, anyám pedig nagyjából csak háztartást vezet, mert nem szorulunk rá arra, hogy dolgozzon. A pénz nálunk sosem volt probléma, bár nem mondanám, hogy gazdagok vagyunk, szimplán apa csak eleget keres ahhoz, hogy ne legyenek gondjaink. Ebben semmi meglepő nincsen, hiszen a katonákat soha nem fizették alul, viszont tanulás szempontjából nem túl hasznos. Mindig mondtam drága édesapámnak, hogy nagyon szép, nagyon erős, kifejezetten jó ölelgetni a nagy testét, de anyával egy kicsit sem az eszéért szeretjük... Jó, butának sem mondható, csak kifejezetten lusta volt anno, amiért végig bukdácsolta a sulit. Ezért túlságosan tájékozottnak nem mondanám.
Szerencse, hogy legalább az egyik legjobb barátnőm, Sarah kifejezetten okos lánynak tűnik, ezért sokat szoktunk suli után együtt tanulni. Mondhatni kiegészítjük egymás hiányosságait. Én nagyon gyakorlatias vagyok tanulás terén, vagy ezernyi szövegkiemelőt és post-it cédulát használok, amitől a füzeteim nagy része úgy néz ki, mintha valaki szivárványt hányt volna bele, de ezáltal kifejezetten könnyen megtanulom az anyagot.
Gyorsan össze is szedegettem a cuccaimat, hogy minél előbb leléphessek, mert már korgott a gyomrom az éhségtől. Megint elfelejtettem reggelizni, aminek hála kénytelen voltam valamivel több kaját hozni a suliba... Na nem mintha ettől sokkal nehezebb lenne a táskám, inkább az volt zavaró a dologban, hogy minden alkalommal, nagyjából az első óra első tíz percében megéhezek, amitől képtelen vagyok rendesen koncentrálni a feladataimra. Pont ezért is történt az, hogy az egyenlet hirtelen egy semmitmondó firkálmányba futott át a füzetemben.
Elindultam Sarahék terme felé, közben persze összefutottam Calebbel is – elég kevesen járunk a suliba, így mondhatni mindenki ismer mindenkit – a sráccal, akinek köszönhetem, hogy anno rendesen körbe lettem vezetve a suliban. Ledumáltuk, hogy majd délután kicsit átugrik hozzám segíteni a leckével, aztán már fordultam is be a lépcső felé, hogy összeszedhessem a barátnőmet is.
Amint észrevettem a lányt – már hátulról felismerem a sziluettjét, annyira jó vagyok – meg is ragadtam a vállát, és finoman visszahúztam, nehogy eltűnjön a szemem elől.
- Hova ilyen sietősen? – kerültem meg mosolyogva – Szia! Kaját vadászol? Csak mert mehetnénk együtt, én ugyanúgy éhen halok.
Gyorsan meg is szemléltem a vonásait, és ha jól vettem ki, neki sem voltak könnyű percei.
- Mizu? Látom lestrapált azért az első órád... A reggelid a szokásos, vagy kipróbálnál valami újat? – és már indultam is a lépcső felé, feldobva a világ legszarabb témáját... Jó, aludtam nagyjából négy órát, szóval ez is a maximum amit tenni tudtam ma reggel. A kávém is elmaradt. Meglepő módon.



ruha ; 447 ; végre ide is eljutottam T_T  

▽▲▽▽▲▽▽▲▽▽▲▽

•••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• •••• ••••
Tinédzser korodban az a legrosszabb dolog a világon, ha valamiben különbözöl a többiektől, de minél idősebb leszel, annál jobban megérted: éppen a jellegzetességed az erősséged, a fegyvered, a páncélzatod.

diák
avatar
Hozzászólások száma :
7

reagok :
3

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Chloe & Sarah Vas. Május 06, 2018 7:09 pm

Chloe and Sarah

Annyira várom már, hogy végre nyári szüneten legyünk, legalább lesz egy kis időm magamra is. Mostanában csak azzal foglalkoztam, hogy megfeleljek az elvárásoknak és büszke lehessen rám anyám. A tanulással, nincs semmi probléma, nem arról van szó. Nagyon is szeretek tanulni és új dolgokat felfedezni. De úgy érzem most igazán rám férne egy kis pihenés. Még kikel találnom hova mehetnénk nyári szünetre és remélem Chloe és a családja is velünk fog tartani majd. Az utóbbi időben elég jóba lenni, legalább is én úgy érzem. Még a suli megkezdése előtt ismerkedtünk össze. Pontosabban a szüleink lettek nagyon jóba egymással.
Chloe és családja nem sokkal az iskola megkezdése előtt költöztek Angliába. Anya meg az édesanyjának segített a város megismerésében, a beilleszkedésben meg még ebbe, abba. Időközben pedig nagyon jóba lettek, úgy gondolták ennek örömére egy suliba iratnak minket. Én nagyon örültem ennek, legalább volt egy olyan ismerős az iskolában akit már ismertem. Chloe részéről nem tudom ez mennyire volt örömteli.  
- Sarah neked mi  véleményed erről? - elmélkedésemből a tanárnő szavai lendítenek ki. Én meg mint akit leforráztak tágra nyitom a szemeimet és ijedten meredek a tanárnőre. Fogalmam sincs, hogy miről folyt a beszélgetés. Ilyen még sohasem fordult elő velem, hogy ne tudjam mi az óra témája. Kissé megszeppenten kérdezek vissza a tanárnőnél.
- Elnézést Tanárnő, miről is beszélgettünk az imént? látom rajta, hogy őt is meglepte a kérdésem. Tudja, hogy az esetek többségében én mindig szoktam figyelni az órákon. Ám most valahogy nem érzem magam képesnek erre.
- Ajánlom, hogy ne kalandozzon el legközelebb és akkor nem kell majd ilyen kérdéseket feltennie. - Megjegyzésére csak bólintok helyeslően. Nem mondja el hol tartottunk és nem is várja meg a kérdésére a választ, csak tovább folytatja a leckét. Azt hiszem ez annak köszönhető, hogy kivívtam magamnak az elismerést és mivel először fordul elő ilyen este ezért inkább elengedi. Tágra nyitom szemeimet és minden akarat erőmet arra irányítom, hogy figyelni tudjak az órán, de nem sok sikerrel. Szinte megmentően hat rám az iskola csengője, vége az órának. A többi diák szinte rohanva megy ki az osztályból. Én viszont lassan összeszedem a cuccaimat mellkasomhoz ölelem és úgy vonulok ki lassan az óráról. Remélem összefutok Chloe-val, hogy elmondhassam neki az ötletemet.

diák
avatar
Korom :
18

Tartózkodási hely :
Anglia

Hozzászólások száma :
8

reagok :
5

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Chloe & Sarah
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heart of Europe :: Európa szíve :: anglia-
Ugrás: