welcome to europe, traveller
Life is a journey that must be traveled no matter how bad the roads and accommodations.
lépj be bátran
európa rád vár
Karakter neve:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
jelenlegi utazóink
európa szívében
Jelenleg 20 felhasználó van itt :: 10 regisztrált, 1 rejtett és 9 vendég

Aaron Walsh, Briana Doherty, Dina Vincent, Europe E. Moon, Faith S. Terner, Hamvas Lenke, Hannah Sørensen, Henry Leighton, Isabella Agani, Lorenzo Belbo

A legtöbb felhasználó (38 fő) Csüt. Márc. 01, 2018 9:25 pm-kor volt itt.
legújabb bejegyzések
friss irományok
Today at 6:30 pm
európai lakosok
nyilvántartása
csoport
angol 6 8
dán 1 2
francia 4 -
görög - 1
holland 2 -
ír 3 1
külföldi 3 5
norvég 5 3
olasz 1 2
orosz - 1
spanyol 3 1
svéd 1 -

Ylva && Aksel
TémanyitásTárgy: Re: Ylva && AkselKedd Május 22, 2018 11:34 am


can you trust me?
Mondanom sem kell, meglep, amikor a hercegnő közelít felém. Enyhén megemelt szemöldökkel, megfeszülő testtartással várom, hogy mit lép, hogy mit fog tenni, vajon mivel lep meg újfent. A képzésem során és az apai ágon a családomnak hála egész életemben arra neveltek, hogyan legyek jó stratéga. A munkámban elengedhetetlen, hogy a legapróbb mozzanatokból fel tudjunk készülni megannyi lehetséges kimenetre. Azonban Ylva mindig is újra és újra meglep. Már egészen onnantól kezdve, hogy azon az első bizonyos estén, amikor csak remélni mertem, hogy nem fog lerázni, mondván mit akaszkodik rá egy hozzám hasonló alak, egészen mostanáig. Kiszámíthatatlan, mint egy egy hurrikán, és már tudom, miért nőkről nevezik el a természeti csapásokat.
Az azonban, hogy az akkori közvetlensége, érintései, melyekbe akaratom ellenére libabőrbe öltözött a karom, megleptek, nem jelenti azt, hogy ne lenne kiismerhetetlen. Mert tudom, hogy hiába áll előttem úgy, mint a hideg észak jéghercegnője, a fagyos mosoly alatt meleg szív rejtőzik, mely csak szabadulni vágyik a protokollok gúzsából.
Biccentek, amikor Ylva kérdése a közénk ékelt távolságra vonatkozik, hiszen valóban, két kényelmes lépéssel odaérhetnék a közelébe, ám nincs oly mozdulat, mely akár csak érintkezésünkkel fenyegetne, mint az egy méter esetén. Ezért is javasoltam ezt a távot, azonban a vele járó kérdésre bármennyire is várható volt, hideg zuhanyként ér.
- Ylva… - bukik ki belőlem meggondolatlanul és botorul, mint régi szokás, mely megmakacsulva magát a felszínre küzdi minden nem kívánt velejáróját. Elharapom a kérlelő hangnemű mondatot, félrekapom a tekintetem azonnal megbánva a közvetlenséget és udvariatlanságot, így szinte hálás vagyok, amiért a hercegnő közbevág, bejelentve, hogy a két métert meggondolja.
Letaglózva nézem, ahogyan az alkoholos italát a zsúrkocsin pihenteti, és a szavak már a nyelvem hegyén pihennek, de tudom, hogy nem illik, nem szabad őket kimondanom, nem úgy ahogyan szeretném, így csak állok ott a szobában, mint egy nagyra nőtt bohóc, és csak figyelem, Ylva milyen magabiztosan mozog itt. Tisztában van a tekintélyében, a hatalmával és ezzel büntet jól tudom, de a szemeiben úszó melankólia arról is árulkodik, hogy nem csak engem büntet, hanem saját magát is, még ha nem is tudja. S a torkomban lévő gombóc, mely eddig némaságra kárhoztatott, hirtelen feloszlik végletesnek tűnő elbocsátását hallva.
- Lenne! - szólalok meg rekedtes hangon, és amint a szépség rám kapja marasztaló tekintetét, pontosítok az elhadart, elkapkodott válaszon: - Lenne mondanivalóm. Ha megengedi...
Pontosan tisztában vagyok vele, hogy személyi testőrként csak akkor kell megszólalnom, ha kérdeznek. Az, hogy állandóan mellette kell lennem, még nem jelenti azt, hogy ráerőszakolnám a társaságomat. A hercegnő, aki millió ember tekintetének kereszttüzében nőtt fel bizonyára tisztában van az érzéssel, hogy úgy is lehet valaki egyedül, ha közvetlenül mellette állnak. Úgyhogy a szerephez igazodva, behódolva a felséges család sarja előtt, megvárom, míg jelez, akár egy bólintással engedélyt ad arra, hogy részletekbe bocsátkozzam, és tudom, hogy most jött el az idő.
- Tudnia kell, hogy sosem akartam, hogy ez legyen belőle. Amikor megkaptam a feladatot, hogy védelmezzem Önt a palotán kívül tett látogatásai során inkognitóban az egész csak egy feladat volt. Büszke voltam rá, hogy engem bíztak meg vele és elhivatott voltam, hogy jól végezzem a dolgom - vallom be, miközben le sem veszem a tekintetemet Ylváról, hogy ő is lássa, teljesen, kendőzetlenül őszinte vagyok vele. - Azonban a találkozásunk sok mindent megváltoztatott, és ahogyan lehetőségem nyílt megismerni, úgy éreztem, hogy Önt akkor is megvédeném, ha nem országunk hercegnője lenne.
Azt mégsem mondhattam el neki, hogy minden szakmaisággal szembemenően olyan érzéseket kezdtem el táplálni iránta, melyeket gyökerestül kellene kiirtanom. Melyekről jobb szeretek nem is tudomást venni, mert tudom, hogy nem lehet belőle semmi. De szeretném, ha tudná, hogy nem volt minden mosoly hazugság sőt!
- Tudom, hogy eljátszottam a bizalmát, mert nem mondtam el, ki vagyok, hogy elhitettem Önnel, hogy nem ismerem Önt, de ez nem jelenti azt, hogy ne törődnék Önnel úgy, mint egy barát tenné, az az Aksel, akit a szórakozóhelyeken megismert. Mindennek ellenére szeretném, ha tudná, hogy tiszta szívből sajnálom, hogy megtévesztettem.
Annyi mindent mondanék még, de már így is félek, hogy túl sok, túl illetlen, ami elhagyta a számat, ezért inkább összeszorított ajkakkal, idegesebben, mint valaha gondoltam volna, várom a hercegnő ítéletét.



▽▲▽▽▲▽▽▲▽▽▲▽

you are here yet i miss you
like i miss spring days


dolgozó

avatar
Hozzászólások száma :
10

reagok :
3

Csatlakoztam :
2018. May. 11.

Korom :
26

Tartózkodási hely :
ylva közelében

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Ylva && AkselVas. Május 20, 2018 11:56 am
Aksel & Ylva

Valójában a lehető legtovább szerettem volna húzni ezt a találkozót, de miután a biztonsági főnök napokkal ezelőtt átnyújtotta Akselnek a szerződését, hirtelen kifogytam az időből. Apámnak nem volt alkalma, hogy fogadjon engem, így vele nem tudtam megosztani az aggályaimat a személyi testőrömet illetően. Bár kétlem, hogy figyelembe vette volna őket, hiszen pontosan tudom, miként gondolkodik. Neki Aksel már bizonyított azzal, hogy aznap este engem kimenekített a szórakozóhelyről és épségben visszahozott a palotába. Őt nem érdekli, hogy mindezek ellenére én úgy érzem, mintha kést szúrtak volna a hátamba és mintha a szívemet porcelán módjára ezer darabra törték volna. Ám ezek miatt nem hibáztathatok senkit, még Akselt sem. Én voltam annyira ostoba és naiv, hogy megengedtem, hogy annyira közel kerüljön hozzám, hogy ennyire könnyedén és egyszerűen összetörjön engem.
Most pedig különösen nehezemre esik a közelében lenni, még akkor is, ha kiemelt figyelmet fordítok arra, hogy bizonyos távolság üljön közénk. Mindeközben azt kell mutatnom, hogy egy erős, hűvös hercegnő vagyok, akinek semmit sem jelentett egy, a köznépből származó férfi cselekedete. Mintha nekem is csupán egy játék lett volna az egész. Mintha hazugság lett volna minden szó, amit neki mondtam, minden óvatlan mozdulat, amivel "véletlenül" megérintettem és minden pillantásom, amit rá vetettem. Pedig talán életemben nem voltam soha annyira őszinte, mint azokon az éjszakákon az ő társaságában.
Az unott arc, a türelmetlen sóhajaim, a keresztbe vetett lábam állandó ringatása és a poharamban lévő ital táncoltatása mind-mind arra szolgál, hogy elhitessem vele, roppant mód nem érdekel a jelenléte és azt kívánom, bárcsak máshol lennék ebben a percben. Pedig legszívesebben csak vele beszélgetnék, hisz a palotába költözésével megannyi lehetőség nyílt arra, hogy kettesben legyünk; hát nem erről álmodoztam régebben? Minden vele töltött este után azt kívántam, hogy reggel, ébredés után valahogy itt teremjen és vele élhessem túl a napot. Most itt van, örülnöm kellene, de csak arra tudok gondolni, hogy mennyire átvert. És hogy talán minden hozzám intézett szava hazugság volt. Ebbe pedig belesajdul a szívem.
Óvatlanul elmosolyodom, mikor végigsimít a borostáján. Ismerős a mozdulat, hiszen egyszer hasonlóan én is már megérintettem az arcát, sőt, megállapítottam, hogy milyen jól áll neki. Erre az emlékre viszont hirtelen gombóc gyűlik a torkomban és fel kell állnom az asztaltól, hogy fizikailag is eltávolodhassak tőle. Az ablakhoz sétálok a poharammal együtt és újratöltöm azt, hogy aztán megpróbáljam más mederbe terelni a gondolataimat. De mikor már majdnem sikerülne, akkor Aksel hangja töri meg a csendet, ettől pedig minimálisan összerezzenek. Végighallgatom az ajánlatát, majd lassan felé fordulok és elkapom a tekintetét. Apró mozdulatokkal rázom meg a fejem és iszok az italomból, majd közelebb sétálok hozzá, körülbelül két méternyi távolságot hagyva kettőnk között.
- Ez nagyjából két méter, igaz? - várom, hogy bólintson, feleljen vagy bármilyen más formában a tudtomra adja, hogy körülbelül jól lőttem be a métereket, aztán hátat fordítok neki és a vállam felett hátrapillantva nézek vissza rá. - Hány másodperc alatt tudna ekkora távolságból kést szúrni a hátamba, újra? - a találkozó előtt megfogadtam, hogy tartani fogom magam egy álcához, ami mögé nem engedem, hogy bepillantást nyerjen. De az alkohol amilyen könnyedén keveredik a véremmel, úgy kezdem levetkőzni ezt az álcát és így lesz úrrá rajtam az igazi sértettségem és csalódottságom. Ezt felismerve még egyet kortyolok az italból, hogy aztán a poharat letehessem a zsúrkocsira, mielőtt még végleg elveszíteném a fejem és tőlem visszhangozna a palota ezen szárnya. - A két métert még meggondolom. - igazából oly mindegy, hogy én hány méternyi távolságot akarnék kettőnk közé állítani, mikor a végső bólintás a Királyt illeti. Általában a biztonsági főnökre bízza ezeket az ügyeket, hisz se kedve, se ideje nincs ilyen pitiáner szerződésekkel bajlódnia, kivéve, ha a gyermekei testi épségéről van szó. Tekintve pedig, hogy Mattie milyen könnyedén elszökött innen, minket most még rövidebb pórázon akar tartani. Részben ezért is ragaszkodott Akselhez annyira, de erről a mögöttem álló férfinak nem kell tudomást szereznie.
- Más megjegyzés, hozzáfűzni való? Ha nincs, akkor végeztünk. - kérdezem immár szemben állva vele. Kíváncsian várom, hogy vajon most az egyszer a sarkára mer-e állni és őszintén beszélni velem, vagy most is tartja magát az aktuális szerepéhez. Igaz nem tudom, mennyire lennék partner egy őszintének mondott beszélgetésben, bár az tény, hogy egy bocsánatkérés azért jól esne.

▽▲▽▽▲▽▽▲▽▽▲▽

Why am I in love alone, why am I hurting alone?

Why do I keep needing you when I know I’ll get hurt?
királyi család

avatar
Hozzászólások száma :
13

reagok :
3

Csatlakoztam :
2018. Apr. 29.

Korom :
21

Tartózkodási hely :
Oslo

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Ylva && AkselCsüt. Május 17, 2018 10:24 pm


can you trust me?
Az ajtó hamarabb nyílik, mint gondoltam, és igyekszem véka alá rejteni a meglepettségemet, amikor a lakosztály tulajdonosa helyett az asszisztense mosolyog rám a küszöb túloldaláról. Illedelmesen megköszönöm neki a beinvitálást, és amint belépek a hercegnő szobájába megpillantom Őt magát is. Ugyanolyan gyönyörű, mint az emlékeimben és az álmaimban. Ám már a kisugárzásából is látszik, hogy ő itt nem csak egy lány, aki jól akarja érezni magát. Ő, kérem szépen, Norvégia hercegnője.
Én meg? Én meg nem csak egy srác vagyok, akit véletlenül sodort oda a szél, mint őt. A személyi testőre vagyok, és ez alaposan átrendezi az állást a sakktáblán.
A levegő szinte és a kínos csendnek csak az ajtó csukódásának hangja vet véget, amikor finoman elfordítom a kilincset üdítő magányt bocsátva Ylvára és jómagamra. Azonban amikor ő megszólal, már a hangszínéből kitetszik, hogy milyen hűvös és távolságtartó, mintha nem is ismernénk egymást. S részben igazat is kell adnom neki: egy hamis személyiséget festettem le az eddigi találkozóink során valótlan indokokkal megfűszerezve. Nem mintha ő nem ugyanezt csinálta volna, és objektív szempontból mindkettőnk döntése érthető. Ez viszont nem ment fel az alól, hogy én, aki tudtam, ki ő, megvezettem. Foghatnám arra, hogy a munkám része volt, hogy nem jelentettek többet a találkozóink, de hazudnék. Azonban mint az látszik, az jól megy.
Egy fejhajtásos tisztelgéssel veszem tudomásul az utasítását, miszerint érdemes lenne átolvasnom az általa javított szerződést, és követem az asztalhoz, mely elvégre is a szava szent kell, hogy legyen, és hiába bánt és zavar a hirtelen magázódása, nem mutatom jelét. Elhatároztam, hogy professzionálisan fogok nekiállni, és minden erőmmel azon vagyok, hogy úgy is tegyek, bármilyen megerőltető is.
- Értem - bólintok, ahogyan nekilátok a paksamétának, és hatalmas erőfeszítésbe kerül, hogy ne pillantsak olykor a hercegnő felé, aki épp oly unottan szürcsölgeti az italát, mintha ez a megbeszélés olyan nyűg lenne a nyakán, mintha a királyi udvarban tartott kutyák tápjairól kellene döntenie. Egy pillanatra felmerül bennem, hogy tényleg így is érzi, de tudom, hogy nem így van. Ahhoz túl jól megismertem az elmúlt hónapokban, és talán ezért is jár nekem a kissé gyerekes bosszú a szerződésem keretei közt.
Figyelmesen olvasom a részleteket, minden odafirkantott apróságot, és öntudatlanul megsimítottam a borostámat, amikor ahhoz a részhez jutottam, hogy mindennap frissen borotválkozva kell megjelennem. Nevetséges. Az arcszőrzetem semmiben sem befolyásolja a munkámat, ráadásul Ylva nagyon jól tudja, hogy ki nem állhatom a napi borotválkozást, amire a testőrképzőn is köteleztek minket. Szép húzás, el kell ismernem, főleg mivel nem gondoltam volna, hogy emlékszik, amikor meséltem neki. Persze a testőrképzőt körülményesen kihagytam, de a lényeg ugyanaz. S ha ezen múlik, ám legyen: kicsípem magamat öltönyben, megborotválkozva, ha ez azt jelenti, hogy mellette lehetek.
Nem merek pimaszkodni vele, amikor a követési távolsághoz érek. Pedig megkérdezhetném, hogy mégis hogyan fogom az esernyőt a feje fölé tartani öt méterről, ha esik. A helyzet azonban súlyosabb annál, minthogy ilyesmivel elbagatellizáljam. Főleg mivel ez már egy olyan pont, ahol mindenképp hangot kell adnom az ellenvetésemnek. Kiváltképp amiért Ylva szinte várja az ellenszegődésemet, és utálnék csalódást okozni neki (megint).
- Minden tisztelettel, hercegnő, de az élete múlhat öt méteren - szólalok meg csendesen, komolyan. Mély hangom visszhangot ver a falakról, ahogyan felnézek az ablakban álló gyönyörű nőre, és bele sem akarok gondolni, hogy valaha vérbe borítva hófehérre repedezett ajkakkal lássam. - Jó futó vagyok, de nem tudnék időben Önhöz érni, ha veszélyhelyzetbe kerülne.
Gondolatban akaratlanul lejátszódik bennem az este, amikor csak arra tudtam gondolni, hogy minél hamarabb biztonságba juttassam őt. Semmi más nem számított. Az sem, hogy lebuktam.
- Néz... nézze... - javítom ki magamat gyorsan, amikor tegeződés jön a számra, és egy pillanatra lesütöm a szemem kiesve a szerepemből. Nagyon is tisztában vagyok vele, hogy itt most Ylvának a kezében van az aduász, és ha nem enged, tehetetlen vagyok. - az a munkám, hogy megvédjem Önt. Minden szabályába belemegyek, ha kell, de kérem, hagyja, hogy ezt megtegyem. Két métert javaslok.
Felállok, kezemben a paksamétával, készen az alkudozásra, miközben a tekintetemmel Ylváét kutatom.



▽▲▽▽▲▽▽▲▽▽▲▽

you are here yet i miss you
like i miss spring days


dolgozó

avatar
Hozzászólások száma :
10

reagok :
3

Csatlakoztam :
2018. May. 11.

Korom :
26

Tartózkodási hely :
ylva közelében

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Ylva && AkselKedd Május 15, 2018 1:46 pm
Aksel & Ylva

Unottan nézek farkasszemet Almával, a sajtósommal és egyben személyi asszisztensemmel, akit külön azért alkalmaztak, hogy az én kicsapongásaimat kordában tartsák. Legalábbis publikus szinten. Éppen a közösségi média veszélyforrásairól beszél, mintha csak egy kis kamasz lennék, aki most ismerkedik az internet világával. A tabletét nyomogatva nézi át a publikus oldalaimat és kedvére törölgeti a posztjaimat és a fényképeimet. A Király utasítására ugyebár... Majd összegzi a kis megbeszélésünket, mikor is kitér arra, hogy ezentúl nem oszthatok meg semmit a közösségi oldalaimon anélkül, hogy ő azt engedélyezte volna. Én naivan azt hittem, túljárok az eszén, hiszen fontosabb dolgom is van, mintsem minden egyes posztolásom előtt odarohanni hozzá, hogy leokézza az irományom. De dühösen tapasztaltam, hogy elég rányomnom a küldés gombra, a bejegyzésem addig nem jelenik meg a publikumban, míg Alma rá nem nyomott a kis pipa jelre. Ez valami fantasztikus.
Az ablakhoz lépek, s a távolba meredek, mialatt karjaimat összefonom a mellkasom előtt. Alma szerencsére veszi a célzást és úgy tekint erre, mint a kis találkánk végszavára. Mielőtt azonban elhagyhatná a lakosztályomat, más valaki már kopogtat is az ajtón. A fejemet se mozdítom a hang irányába, inkább elterelem a gondolataimat a távolba, legalább olyan messzire, mint ahol ebben a pillanatban Mattie is lehet.
- Jó reggelt, Aksel! Micsoda kellemes meglepetés! Fáradjon beljebb. - Alma rögtön beljebb invitálja a férfit, én pedig csak az ismerős név hallatára kapom oldalra a tekintetem. Nem mintha olyan túl sok Akselt ismernék, de arra bizony nem számítottam, hogy pont őt sodorja ide a reggeli szél. Még akkor sem, ha egész éjjel a szerződését olvastam és aggattam tele milliónyi megjegyzéssel. Tekintetem Almára vándorol, aki lányos zavarában hirtelen azt sem tudja, merre van a kijárat, de ahogyan szikrákat szórok felé, úgy végül sikerül kikeverednie a szobámból. Az ajtó becsukására viszont már nem jut ideje, így azt remélem Aksel majd pótolja. Úgy teszek, mint akit kicsit sem rendít meg a jelenléte, pedig belül igen is szenvedek, jobban, mint azt bárki hinné.
- Foglaljon helyet, Aksel. Sok dolgunk van és nem érünk rá egész nap. - igaz nem tudtam, hogy jönni fog, de ahelyett, hogy kérdőre vonnám az indítékait illetően, inkább belecsapok a saját ügyeim intézésébe. Ráadásul ezúttal hivatalos, magázódó keretek között. Első számú feladatomként pedig az szerepel, hogy olyan szinten kiforgassam az Aksel által aláírt szerződést, hogy ne csak neki, de még magának a Királynak is elmenjen a kedve attól, hogy őt hagyja meg testőrömnek.
Töltök magamnak egy italt arról a kis zsúrkocsiról, amit elkeseredettségemben tegnap hozattam fel magamhoz. Majd a pohárral a kezemben oda sétálok az asztalhoz és helyet foglalok, remélhetőleg a férfi társaságában. Egyet kortyolok a poharamból,majd az üveg hangos koppanással éri el az asztallapot.
- Át kellene beszélnünk a szerződését. Tessék, itt egy példány, amit kiegészítettem a saját megjegyzéseimmel. Mint látja, elég sok volt belőle... - odadobok elé egy nagyobb paksamétát, amit nyugodtan átolvashat itt és most, előttem, ha pedig kérdése, óhaja-sóhaja vagy épp panasza lenne, azt rögtön meg is tudjuk vitatni. És biztos lesz majd olyan, ami zavarni fogja, tekintve, hogy a szerződés majdnem minden pontjába belerondítottam. Már csak kekeckedésből is, hiszen a pontok döntő többsége nem éppen fontos információval vagy lényegi javítással került kiegészítésre. Mert például engem igazán hidegen hagy, mi alkotja a munkaruháját, mégis hozzáírtam az öltönyt és a nyakkendőt is. Utálom az efféle feltűnősködést, de ha olyan öltözékben jelenik meg, akkor legalább könnyebb lesz őt is gyűlölnöm. Kikötöttem, hogy a kocsiból való kisegítés céljából akkor és csak akkor nyújthatja felém a kezét, ha nagy estélyit viselek és tényleg elkél a segítsége. Korábban, odakint, az éj leple alatt többször is megfogtam a kezét és nem akarom újra felidézni azokat az emlékeket s érzéseket, amiket azon alkalmak során éreztem. A követési távolságon is nagyítottam, felemeltem egy méterről öt méterre a szükséges táv hosszát. Mert nem bírnám elviselni a közelségét, most is nehezemre esik. De ezért is csak magamat hibáztathatom. Hülye voltam, amiért olyasvalamiben kezdtem reménykedni, ami csak a képzeletem szüleménye volt. Hiszen ő sem volt igazi...
- Ha kérdése van, ne tartsa magában... - fogom a poharamat és felállok az asztaltól, majd visszasétálok az ablakhoz, amíg Aksel olvas. Találni fog benne ínyencségeket és kíváncsian várom, melyik lesz annyira sok neki, hogy végre megszólaljon. Vajon melyik kis őrült kiegészítésem lesz az utolsó csepp a számára?

▽▲▽▽▲▽▽▲▽▽▲▽

Why am I in love alone, why am I hurting alone?

Why do I keep needing you when I know I’ll get hurt?
királyi család

avatar
Hozzászólások száma :
13

reagok :
3

Csatlakoztam :
2018. Apr. 29.

Korom :
21

Tartózkodási hely :
Oslo

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Ylva && AkselVas. Május 13, 2018 10:00 pm


can you trust me?
Reggel 9 óra 2 perc. A tökéletes időpont. Ylva hercegnő minden bizonnyal már túl van a jógaóráján és meg is reggelizett, azonban még nem kell sietnie a tízórási teára a hölgyekkel (bármit is jelentsen ez). Mint hivatalos személyi testőre, természetesen kézhez kaptam a hercegnő útmutatóul szolgáló időbeosztását, hogy tudjam, mikor kell mellette lennem. Ez nagyjából lefed minden palotán kívül zajló eseményt és megjelenést, legyen az vásárlás vagy akár egy hivatalos rendezvény. Míg a hercegnő a palota falain belül mozog a felelősség elsősorban a palotaőröké. Kivéve diplomáciai vacsorák során vagy más olyan alkalommal, amikor a szokásosnál nagyobb a tömeg és a felhajtás a a királyi berkekben, innentől kezdve ugyanis a veszélyfaktorok is megnőnek, és a család minden tagjára külön kell figyelnie valakinek. Esetemben ez a személy Ylva lesz, ha akarja, ha nem, hiszen az apja parancsa, és ki merné kétségbe vonni a király rendeleteit? Én biztosan nem.
Két cseléd összesúg, ahogyan elmennek mellettem, mire nyelek egyet, és ellenőrzöm az öltözékemet. Kényelmes bakancs, fekete farmer, sötétkék ing. A palotában azért mégsem járkálhatok bőrdzsekiben, mint az eddigi találkozásaink során. De azért nem is leszek karóba húzott öltönyös testőr. Tudom, hogy Ylva sem szereti a feltűnősködést, márpedig annál jobban nem is hívhatnánk magunkra a figyelmet, és eszem ágában sincs jobban magamra haragítani. Így is kellően tartok ettől a találkozótól, pedig a maga százhetven sincs centijéből és nagyjából ötven kilóval nem kifejezetten ijesztő. Nem, nem törékeny, erős és határozott nő, de fizikailag nem túl sok fájdalmat okozhatna. Na jó, ha hozzám vág egy méregdrága aranylámpát, akkor talán, de nem hiszem, hogy ilyenre vetemedne… vagy igen?
A palota ismeretlen szárnyában járok. Sosem volt még engedélyem a lakosztályok felé csatangolni, így kétszer is eltévedek a megfelelő hercegnő hálójáig. Mély levegőt veszek, majd három határozott kopogás után csak állok az ajtó előtt, és a kimeneteleket fontolgatom. Lehet, hogy amint meglát a képembe vágja az ajtót vagy ki sem nyitja  azt, mert sejti, hogy én jövök. Egy pofon mindenképpen a pakliban van, meg is érdemlem.
Viszont muszáj beszélnünk, mert a munkámat csak úgy tudom rendesen végezni, ha hagyja… és más miatt is muszáj. S végre lenne lehetőségünk anélkül beszélni, hogy a hangfelvételek miatt aggodalmaskodnék. Az új munkakörömnek köszönhetően ugyanis csak speciális esetekben kell poloskát viselnem, minden más alkalomkor elegendő a jó öreg telefon vagy központi hívó. A palotán belül ugyan minden ilyen értelmetlen, itt még a falnak is füle van, úgyhogy óvatosnak kell lennem, hogy ne csússzon ki a számon valami, aminek nem kellene, vagy hogy ne legyek túl közvetlen a hercegnővel. Fél év azért nem kevés idő, tagadhatatlanul többek voltunk a végére, mint idegenek. S a munkám ellenére is a barátjának éreztem magam, és örültem, hogy nem taszított el magától egy köznépből származó embert úgy, mint ahogyan az utóbbi időben messziről elkerült. Alig és csak távolból láttam, mióta beköltöztem a palotába (ami a húgom szavaival élve “tök menő”), ahol először is meg kellett természetesen ismernem a helyet minden kimenekítő folyosójával együtt, újra kellett tanulnom a protokollt és hasonló ínyenc tréningeket kellett elvégeznem, hogy hivatalosan is elkezdhessem a munkámat. S most pedig végre eljött ez a pillanat… amint a hercegnő kinyitja az ajtót.



▽▲▽▽▲▽▽▲▽▽▲▽

you are here yet i miss you
like i miss spring days


dolgozó

avatar
Hozzászólások száma :
10

reagok :
3

Csatlakoztam :
2018. May. 11.

Korom :
26

Tartózkodási hely :
ylva közelében

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Ylva && AkselVas. Május 13, 2018 9:55 pm

Kik? Ylva Söderlund & Aksel Sørensen.
Hol? Az oslói királyi palota, Ylva hervegnő lakosztálya (előtt).
Mikor? Hétköznap délelőtt. A reggeli és a 10 órási esemény között.
Plot? Első találkozás a klubban történtek óta.

▽▲▽▽▲▽▽▲▽▽▲▽

you are here yet i miss you
like i miss spring days


dolgozó

avatar
Hozzászólások száma :
10

reagok :
3

Csatlakoztam :
2018. May. 11.

Korom :
26

Tartózkodási hely :
ylva közelében

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Ylva && Aksel
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heart of Europe :: Európa szíve :: norvégia-
Ugrás: