welcome to europe, traveller
Life is a journey that must be traveled no matter how bad the roads and accommodations.
lépj be bátran
európa rád vár
Karakter neve:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
jelenlegi utazóink
európa szívében
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 1 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot

Anaise Delacroix, Faye McWarren, Henrik Morstad, Lara Olivier

A legtöbb felhasználó (38 fő) Csüt. Márc. 01, 2018 9:25 pm-kor volt itt.
legújabb bejegyzések
friss irományok
Yesterday at 10:35 pm
Szer. Júl. 18, 2018 8:38 pm
Szer. Júl. 18, 2018 5:57 pm
Szer. Júl. 18, 2018 10:11 am
európai lakosok
nyilvántartása
csoport
angol 14 16
dán 2 2
francia 6 6
görög - 1
holland 2 -
ír 6 5
külföldi 5 8
norvég 6 5
olasz 1 2
orosz 2 2
spanyol 5 2
svéd 3 3

Theodor Brodie Macdonald
TémanyitásTárgy: Theodor Brodie MacdonaldPént. Május 25, 2018 3:37 pm
Theodor Brodie Macdonald
A legjobb férj egy régész: minél idősebb az asszony, annál jobban érdekli
Jake M. Johnson
36
Külföldi
Dolgozó
Chicago, Illionis
1981.08.09
hetero
Nyílt házasságban él Dorissal

Theodor Brodie Macdonald lennék. Nevem hosszúsága miatt sokan azt gondolnák, hogy egy fontos személy vagyok, de létezésem olyannyira parányi, és jelentéktelen, mint egy homokszem a tengerparton. Christopher Macdonald és Martha Wallace egyetlen utódjaként nem sok szerepet szánt nekem az élet. Apám orvosi karrierje soha nem vonzott igazán, ahogyan anyám nyomdokaiba sem szerettem volna lépni pincérnőként. Leginkább azért sem, mert a lila kötény borzalmasan állt volna rajtam. Mondanom sem kell, nem lettem apuci kedvence, de legalább anyuci pici fia megmaradtam. Nem mintha számított volna. Vagy úgy egyébként bármi más. Eléggé lehetetlen alak vagyok, ami azt illeti, néha kedvelhető, más napokon viszont kibírhatatlan. Az utóbbiból több van.
Mihelyst betöltöttem a tizennyolcat, a hátam mögött hagytam Chicagot, és megmaradt lelkesedésemmel próbáltam szerencsét a nagy világban. Kezdetben utcazenészként ütöttem el értékes időmet, de ez csupán hobbi volt az iskola mellett, amely kikapcsolódásként szolgált a borzalmas életszemléletemnek. Könnyen belevesztem a történelem rejtelmeibe, olykor saját magam is azzá váltam. A szüleimmel hébe-hóba tartom a kapcsolatot, de többnyire az Oxfordban lévő kétszobás lakásom négy fala közé vagyok bezárva, a külvilágtól mentesen. Nehezen kötődöm. Az érzések nem fontosak nekem, hiszen csak illúziónak vélem őket, amelyekkel az emberek igyekszenek valamit oly görcsösen megmagyarázni. Az emberi kapcsolatok, mint érték, számomra felfoghatatlanok. Időpazarlásnak vélek minden olyas próbálkozást, amit manapság leerőltetnek az ember torkán. Engem jobban izgatnak a tények, és a tudomány. A múlt, és amit magába rejt. Élőhelyemen csak két embert ismerek igazán, akik próbálnak engem a felszínen tartani, mielőtt elsüllyednék a saját magam által kreált világban. Timothy, és Jonah. Még az egyetemről ismertem meg őket, de ők annyira mélyen sosem vetették bele magukat a tanulmányaikba, ahogyan én. Sokkal inkább érdekelték őket a kaszinók, a nők, és egyéb élvezeti cikkek, amik engem hidegen hagytak. Később azonban úgy tűnt, hogy két szárnysegédem munkája nem veszett kárba. Egy utazásom során ismerkedtem meg egy Doris nevű hölggyel. Már kezdetben különlegesnek tartottam, hiszen megvolt a maga helyén való esze. Megértette a külvilághoz való hozzáállásomat, és fokozatosan ismertette meg velem az emberek közti kötelékek új oldalát. Elég gyorsan házasodtunk össze, még bimbózó kapcsolatunk alkonyán, de időben rá kellett eszmélnünk, hogy képtelenek vagyunk elviselni egymást, így nyílt házassággá címeztük át a közöttünk létrejött szerződést. Doris egy másik lakásba költözött, és amíg ő újabb férfiakat csábított el sziréneket meghazudtoló viselkedésével, én újra a munkámba temetkeztem. Újra azzá a mogorva, morbid humorú férfivé avanzsálódtam, aki kezdetben is voltam, és az életem ugyanabban a mederben folyt tovább egészen addig, amíg olyan kincsre nem bukkantam egy ásatás során, amiért mások ölni is képesek lettek volna.

El Paso, Texas / fél évvel ezelőtt
Gépünk hajnali 5 előtt pár perccel landolt az El Paso-i reptéren, ahonnan a ránk váró busszal folytattuk tovább utunkat. Hatodmagammal vágtunk neki a kalandunknak, immár több éves ásatásokat hagyva a hátunk mögött. A megszokott csapat. Ivan, Theresa, Marc, Peter, Tamara, és jómagam. Kezdetben gyűrtük egymást folyamatosan. Peter, és Ivan testvérek voltak, de két idegennek tűntek első utunk alatt. Tamara és Marc házastársak voltak, míg mi Theresával magányos farkasként vágtunk bele az egészbe. Soha nem az összekuszálódott kötelékek okozták a gondot, hanem az eltérő személyiségeink. Ivan volt a mókamester, Peter pedig a komolyabb, határozottabb fele. Tamara és Marc kedvesek voltak, - egymással. A többiekkel szemben kissé undokul viselkedtek, engem viszont teljesen hidegen hagytak a megjegyzéseik, vagy amikor rajtam verték le a port egy összezördülésük után. Theresa csendes volt, és félénk. A maga dolgával törődött, ugyanakkor végtelenül kedves lánynak tűnt. Csak egy apró szentimentális tárgyat hozott magával, mégpedig a medálos karkötőjét, amit a lánya készített neki még az utazás előtt. És mi a helyzet velem? Csupán önmagam voltam. Ahogyan akkor is, most is inkább belemerültem a környékről szóló tájékoztatás megismerésébe, míg a többiek egy hideg sörrel hűsítették magukat, vagy egy elcsépelt sztorival ütötték el az időt. Magamnak való figura vagyok, és ez sosem fog változni annak ellenére, hogy az a bizonyos ékszer ott éktelenkedik a gyűrűsujjamon. Nem nevezném hibának Dorist, csakis feleslegesnek, mint életem része. E nélkül a kötelék nélkül is ugyanebben az állapotban lennék, ugyanezen a szent helyen.
Valamikor tíz óra magasságában parkolunk le egy sziklás résznél. Megnyújtóztatom a kiszállás után elgémberedett végtagjaimat, és jól esik kicsit kizökkenni az ülőpozitúrából, amiben eddig volt részem. Ivan már kapja is ki a felszereléseket, és én is odasétálok, hogy a vállamra csapjam a súlyos hátizsákomat, és még pár cuccot is magamhoz veszek segítség gyanánt. Brutálisan meleg van, és árnyékos helynek nyoma sincsen. Felkapok magamra egy napszemüveget, és a vízzel töltött üvegemből öntök pár cseppet a tenyerembe, majd összetúrom vele sötétbarna tincseimet. Egy-két dolgot már eltanultam, és kezdek ráérezni arra, hogy mik azok a tevékenységek, amelyek segítenek munkám során.
Egy cégtől jött a kérés, hogy rágjuk át magunkat a környéken, így másnap útra is keltünk. Londonban lévő irodánk csak egy biztos pontnak nevezhető, semmi másnak. Nem sok időt töltünk ott, csak amíg visszaérünk, és elvégezzük a papírmunkát, majd újra útnak indulunk, ha úgy hozza a sors. Pár kilométeres gyaloglás után jutunk el végül a célállomásunkig, és biztosítjuk a területet egy csapat helyi fontos alak társaságában. Egy óra elteltével csupán pár egyszerű tárgyat találunk, de a kicsivel is meg kell elégednünk. Nem egyszer jártunk úgy, hogy csak egy darab dologgal tértünk vissza, melynek eszmei értéke nem volt valami kecsegtető.  Olykor nem éppen jövedelmező állást tudhatok a magaménak, de ahhoz, hogy a saját életemet fenntartsam, tökéletes volt.  
Dacára a forróságnak, egészen keveset panaszkodtunk. Peter néha morgott valamit az orra alatt, amit Ivan nem igazán értékelt, de ennél több nem igazán történt a szokásos beszélgetéseinken kívül. Ami viszont nem fért a fejembe, az a pár férfi, akik inkább minket ellenőriztek, mint a környéket biztosították, de ezt eleinte betudtam a nem olyan meglepetésszerű paranoiámnak.
Tartalmas órák elteltével elég szép kis zsákmánnyal vettük hazafelé az irányt, és fellélegeztünk, hogy minden jól ment. Ráakadtunk egy kisebb dobozra is, melynek felülete gyönyörű volt, kinyitni azonban nem tudtuk abban a minutumban, de nem ez lenne az első alkalom, hogy így alakult. Általában hazaérkezéskor átnézünk újra mindent.  A hazafelé vezető úton többször is bealudtam, ahogyan a repülőgépen is párszor elnyomott az álom. Kissé kómásan sétáltunk át a reptéren a kisbuszunkig, amikor egy semmiből érkező lövés eltalálta Petert, melyet több másik is követett. Alig tudtuk elhagyni a repteret, hogy nehogy mi is odavesszünk. Később jöttünk rá csupán, hogy mibe keveredtünk. A doboz, amit találtunk egy olyan személyhez tartozott, akiről sose kellett volna tudnunk. Aznap este mindannyian tudtuk, hogy az életünk már nem lesz ugyanolyan, hiszen munkánk eredménye egy jól látható céltáblát ragasztott ránk, amely az óta is jelzőfényként villog rajtunk. Félév telt el, de a helyzet nem csillapodott, csak néha éltünk nyugodalmasabb napokat. Semmi sem volt biztonságos többé, hiába voltunk védelem alatt, nem tudhattuk kiben bízhatunk igazán egy olyan információ birtokában, amely több millió dollárt ér, és csak mi tudjuk az igazi hollétét.
foglalkozás ❖ Régész  

hobbi ❖ Írás, hegymászás  

becenév❖ Theo, Dinka

Család ❖ Anyám unalmas perceiben idősebb emberekkel hiteti el telefonon keresztül, hogy ő Beyonce, és az őrangyaluk, apám pedig ezeket a szegény párákat kezeli a hívások után. Testvér - akiről tudomásom is van -, nem létezik.
név ❖ kor ❖ multi
dolgozó

avatar
Hozzászólások száma :
6

reagok :
2

Csatlakoztam :
2018. May. 25.

Korom :
36

Tartózkodási hely :
mindig máshol, de mindig egy helyen

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Theodor Brodie MacdonaldSzomb. Május 26, 2018 10:50 am
gratulálunk, elfogadva!

welcome aboard

Légy üdvözölve az oldalon, kedves Theodor!

A karakterlapoddal mindent rendben találtam, igazán érdekes olvasmány volt, csodaszép fogalmazással megfűszerezve, úgyhogy utadra is engedlek (megjegyzem nagyon tetszett az előtörténeted, főleg a csavar a végén! Veszélyes dologba keveredtetek és alig várom, hogy lássam, mi sül majd ki belőle!), irány foglalózni (avatar+rang), utána pedig tiéd a játéktér!

Rangot később kapsz majd az Admin nénitől, de ettől függetlenül a foglalók meglátogatása után nyugodtan játékba kezdhetsz!  

Kellemes időtöltést és jó játékokat kívánunk!  

Admin

avatar
Hozzászólások száma :
52

reagok :
4

Csatlakoztam :
2017. Dec. 10.

Korom :
1

Tartózkodási hely :
between topics ♡

Felhasználó profiljának megtekintése

1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heart of Europe :: utazás Európába :: elkészült karakterlapok-
Ugrás: