welcome to europe, traveller
Life is a journey that must be traveled no matter how bad the roads and accommodations.
lépj be bátran
európa rád vár
Karakter neve:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
friss bejegyzések
legújabb irományok
Today at 3:51 pm
Szer. Dec. 12, 2018 5:10 pm
jelenlegi utazóink
európa szívében
Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Alaris Mharaxia, Amélia R. Chevalier, Anaise Delacroix, Elif Clarissa Demirel, Henrik Morstad

A legtöbb felhasználó (43 fő) Kedd Aug. 21, 2018 12:11 pm-kor volt itt.
történéseink
jó ha tudod
európai lakosok
nyilvántartása
csoport
amerikai 2 5
angol 3 6
ázsiai - -
francia 6 5
görög 1 2
ír 4 4
külföldi 2 5
norvég 3 4
olasz - 2
orosz 3 3
skót 1 2
spanyol 4 2
svéd 1 2
összesen 30 42

Shania és Cahal
TémanyitásTárgy: Re: Shania és Cahal Vas. Júl. 22, 2018 10:20 pm
- Igen? - szólok vissza, miközben a nadrág felvételével bajlódok. Sosem gondoltam volna, hogy egy nő fog engem megkukkolni. Ez nem fordítva szokott történni? Én vagyok elátkozva, vagy a sors játszik velem e módon. Mikor vissza akarna jönni, akkor döbbenek rá, hogy biztosan sietne valahová.
- Egy egy pillanat csupán – szólok hozzá, ám végül elkap a lovagiasság érzése. Nem törődök azzal, hogy éppen nem vettem fel a cipőm, ráadásul mivel a nő elvonta teljesen a figyelmem, így nem sikerült a nadrágomon a cipzárt felhúzni. Sietősen lépek ki hozzá, hogy eleget tegyek a nő kívánságának. Odakinn van időm szemügyre venni jobban a másikat, s nem csupán az arcát fürkészem.
- Nos, ha ennyire sürgős, akkor csak tessék. Természetesen megengedem, csak nyugodtan. Ha szeretnéd, akár véleményt is mondhatok – próbálom szavakkal csitítani a helyzetet, legalábbis nem olyan színben tűnni előtte, hogy rosszfiú vagyok. Nincs semmi becstelen szándékom. Nincs szerencséje a takarással, mert feltűnik nekem a fekete csipkés fehérnemű. Nyelek egy nagyot, mert csak most döbbenek rá, hogy bizony milyen nagy bajba kergetem bele magam. Igyekszek ezért a következő gondolat sorral helyretenni az egészet.
- Már ha van kedved nekem megmutatni magad abban a fekete csipkés...khhmm -jobbnak tartom nem befejezni a mondatot, de most már mindegy. Nem tudom miért, de közelebb lépek hozzá, s a helyzet sutasága szerint, egy kellemes mosolyt villantva mutatkozok be.
- Én Cahal Byrne vagyok, de szólíts csak nyugodtan Cahinak – barátságosan nézek felé, miközben azért a kezemmel nyugodtan mutatok az üres próbafülke felé. Rajta a sor, hogy felpróbálja a darabot, az már másik kérdés, hogy van-e mersze megmutatni magát. Közben odakinn jó pár ember megvetően kezd el méregetni, míg újdonsült ismerősöm felpróbálja a darabot. Nem igazán tudom mire vélni a viselkedésüket, ráadásul fogalmam sincs arról, hogy éppen le van tolódva a farmerom cipzárja.
- Gyakran jársz ide vásárolni? - töröm meg a csendet egy kisebb mélázás után, miközben a nőre várakozok.
Vendég
Vendég
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Shania és Cahal Vas. Júl. 22, 2018 8:18 pm



Shania&Cahal

A francba. Nem jó a méret. Kilesek a függöny mögül, de nem jár erre egyetlen eladó sem, akit megkérhetnék, hogy hozzon már nekem egy számmal nagyobbat. Sőt, szerintem egyáltalán nem járkálnak eladók ebben a boltban, mióta bent vagyok, még eggyel sem találkoztam, mintha mindenki egyszerre dehoppanált volna. Csodás.
Öltözhetek vissza, csak azért, hogy kisasszézzak, majd újra levetkőzzek. És mindezt egy új melltartó miatt. Félreértés ne essék, imádok vásárolni, de ezt a részét történetesen még én is utálom. Megfordul a fejemben, hogy inkább hagyom a francba az egészet. De csipkés. És fekete. És már annyira rég üldöztem egy ilyen szexi darabot, hogy úgy döntök, inkább nem veszem vissza a sajátom, hanem csak erre húzom rá a felsőm, és az eredetit, meg a kis kabátom a fogason hagyva, gyorsan kiugrok a másikért, addig csak nem foglalja el senki a helyem. Lévén bent hagytam a cuccokat, és gondosan vissza is húzom a függönyt.
Út közben azért már nem annyira emlékszem, hol is találtam, szóval egy icipicit azért többe kerül, mint az eredetileg betervezett két pillanat, de ahogy megtalálom, indulok is vissza vele a sarkon lévő legutolsó fülkébe – ezt azért sikerült megjegyeznem. De ahogy elhúzom a függönyt, kezemben a melltartóval, valahogy nem az a kép fogad, amire számítok.
Mi? Úristen, itt épp egy pasas tolja le a nadrágját. Azért előbb kigúvadnak a szemeim, és zavaromban épp oda néznek, ahová nem kéne, csak aztán rántom vissza a függönyt reflexszerűen.
- Bocsánat – teszem hozzá már csak kintről. Majd hátraarccal olvadnék is bele az univerzumba, a lángvörösre változott ábrázatommal, mikoris eszembe jut, hogy a cuccaim még odabent vannak.
Ó, basszus! Ezt nem hiszem el. Nagyot sóhajtok, és toporgok egy sort a próbafülke előtt, hogy most mégis mit csináljak. Egyszerűen csak várjam meg, amíg a pasas kijön? És ha már felfedezte a ruháimat? És azt nézegeti? Jézus. Ettől már az is jobb, ha inkább megkérem, hogy adja ki őket.
Vagyis nem. Az oltári ciki lenne. És inkább ne is fogdossa a cuccaimat. Ha csak a kabátomról lenne szó, oké…
Végül megköszörülöm a torkom, és egy nagy levegő után mégis megszólalok.
- Elnézést. Megengedné, hogy visszamenjek egy kicsit? Nem baj, ha még nem végzett, nem akarok próbálni, csak… - reményeim szerint nem is kell tovább mondanom, biztosan kapok valami reakciót. Azt szándékosan nem akarom hozzátenni, hogy bent hagytam valamit, mert akkor az lenne az első, hogy elkezdi keresni. Eddig nyilván nem tűnt fel neki, különben be se ment volna. Vagy csak azt hitte, hogy a bolti darabokat hagyta ott valaki.
Legszívesebben elsüllyednék, itt menten. De meglepetésemre a pasas szinte azonnal kijön. Kijön. Nem csak kiszól, vagy félrehúzza a függönyt. Micsoda, úriember. És ezek szerint az a rész elsikkadt valahol, hogy nem akarok próbálni, de nem is bánom. Talán így menthető a leginkább a helyzet.
- Ó. Igen. Nagyon sürgős lenne, és nincs több szabad fülke. Megengednéd, hogy gyorsan felpróbáljam? Tényleg extra gyors leszek – pillantok rá nagy kék bociszemeimmel, és random leakasztok magam mellől egy felsőt, hogy eltakarjam vele a kezemben ficegő fekete csipkés fehérnemű darabot. Fel se tűnik, hogy a mondata nyomán én is tegezésre váltok.

gazdag
avatar
Korom :
29

Tartózkodási hely :
London

Hozzászólások száma :
10

reagok :
6

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Shania és Cahal Szomb. Júl. 21, 2018 7:40 pm
London, amiből nem rémlik semmi kisebb korom óta. Nevelő szüleimmel voltam itt egyszer kirándulni, de mit mondjak most? Nos elég sokat változott, emellett pedig az szintén igaz, hogy más világításban látok mindent. Akkor még újdonság volt eljönni ide, most azonban csupán egy nyüzsgő nagyvárosnak mondanám csak. Sok-sok ember, kik kergetik az álmaikat. Nekem szintén van egy álmom, mármint, hogy világszintű énekes leszek és ismerni fognak engem az emberek. Azonban ehhez nem lustálkodni kell, hanem folyamatosan haladni előre. Miért jöttem Londonba? Nos kell a kikapcsolódás, ráadásul környezetváltozás. London egyik nagy bevásárló központjában vagyok, s éppen nézegetem a kirakatokat. Ott egy menő óra, vagy éppenséggel ott egy stílusos gitárpengető. Persze borsos áron árulják ezeket, így csupán ábrándozok magamban. Tudjátok, az a mi lenne ha… című fejezet. Felmegyek egy szinttel feljebb, s rögtön egy női-férfi ruházati boltba tévedek. Végignézek magamon, s látom mennyire toprongyos a kinézetem jelenleg.
~ Be kellene újítanom pár öltözettel ~ vélem magamban, így nekilátok nézelődni, először a pólók között. Kiválasztok szépen három darabot, ami megfelel úgy szemre, majd próbafülkét keresek. Megtalálom a túloldalt, ahol sorakoznak jó páran. Fiúk, gyermekek és szülőket látok, de vannak ott ifjú szerelmesek is. Már majdnem a végéhez érek, mikor úgy döntök, hogy az utolsó próbafülkébe bemegyek. Nem nézem, hogy van e bent valaki, vagy sem. Elhúzom egy picit a függönyt, s már bent is vagyok. Szerencsére nincs senki odabent, így elkezdem lassan megnézni magamon a pólókat. A tükörrel szemben állok, csak néha fordulok meg, hogy hátul szintén ellenőrizzem. Vannak természetesen emberek, akik benéznek és sűrű bocsánatkérések közepette távoznak azonnal. A pólók megfelelőek, így felbuzdulva ezen indulok el a nadrágok felé. Kiválasztok egy sötét kéket, egy szürkészet és egy feketét. Elindulok próbálni, s örömmel fogadom, hogy az a hely ott nem foglalt. Nekilátok természetesen ezeket szintén felpróbálni, azonban az elsőnél történik valami, amire nem számítok. Alig tolom le a nadrágom, mikor is meglátok benézni egy bájos női arcot (Shania). Teljesen lefagyok, s irányába nézek. Tán pár pillanatra találkozik a tekintetünk, mikor én automatikusan lányos zavaromban bocsánatot kérek.
- Bocsánat – szólok hozzá, aztán eltűnik a feje. Én nem tudom miért, de felhúzom vissza a nadrágom és gyorsan utána megyek mezítláb. Mikor megpillantom őt nem túlságosan messze, akkor megszólítom.
- Hello! Sietsz te is a vásárlással? - próbálok valami értelmes kérdést feltenni neki, miközben felmérem őt tetőtől talpig.
Vendég
Vendég
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Shania és Cahal
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heart of Europe :: Európa szíve :: anglia :: anglia temetõje-
Ugrás: