welcome to europe, traveller
Life is a journey that must be traveled no matter how bad the roads and accommodations.
lépj be bátran
európa rád vár
Karakter neve:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
friss bejegyzések
legújabb irományok
Yesterday at 11:44 pm
Yesterday at 11:07 pm
Yesterday at 10:10 pm
Yesterday at 9:04 pm
jelenlegi utazóink
európa szívében
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (38 fő) Csüt. Márc. 01, 2018 9:25 pm-kor volt itt.
történéseink
jó ha tudod
európai lakosok
nyilvántartása
csoport
angol 6 13
dán - 1
francia 6 5
görög 1 1
holland 1 -
ír 5 5
külföldi 3 6
norvég 3 4
olasz 2 2
orosz 2 3
spanyol 4 2
svéd 2 2
összesen 35 44

Dorcas & Theodor ~ váratlan látogatás
TémanyitásTárgy: Re: Dorcas & Theodor ~ váratlan látogatás Vas. Aug. 12, 2018 5:38 pm
Dorcas && Theodore

Annyira lefoglaltak a mellettem levő nő ajkai, hogy nem igazán akarództam foglalatoskodni a kintről befele szűrődő hangokkal, egészen addig míg elkerülhetetlenné nem vált a dolog. Egyik percben még minden idilli volt, a következőben meg megjelent a férjem. Mi a szösz. Mit keres ő itt. Az első gondolatom ez volt, hiszen.. mostanra nem beszéltünk meg semmilyen találkozót. Vagy elfelejthettem volna? Nem, kizárt a találkozóinkat mindig fejben tartom.
Az arcát látva, miközben próbálta megemészteni a jelenetet, amibe épp belecsöppent.. abba már bele se mertem gondolni, hogy én miképp nézhettem ki abban a pillanatban. Annyira sokkhatás közeli helyzetbe kerültem, hogy mire szóra tudtam volna bírni magamat, ő már végig is hadarta a mondandóját és hátat fordítva, a nappalim fele vette az irányt.. persze azok után, hogy így hurrikánszerűen ránk tört, ha lehúznék egyszerre egy üveg bort, se tudnák újra visszatérni a korábbi idilli pillanatunkhoz Jessicaval.
- Ez.. ne haragudj, ilyet nem szokott csinálni. - Kezdek el magyarázkodni a mellettem ülő szintén sokkhatás alatt levő nőnek. És a legrosszabb, hogy ő mégcsak nem is tudott Theo-ról! Még nem tartottunk ott, hogy beszéljek róla. A fenébe, ez a házasság teljesen kikészít engem egy szép napon.
- Te férjnél vagy? - Jön vissza a kérdése. - Nyílt házasság? - És még kérdezett pár dolgot, de igazság szerint egyáltalán nem fogtam fel őket, annyira... ledermedtem. Próbáltam válaszra nyitni az ajkaimat, de mire megtehettem volna, ő már vissza is öltözött és magamra hagyott. Hát, szuper. Ismét kettesben maradtam az ünneprontó férjemmel. Nem foglalatoskodtam azzal, hogy mit csinálhat odakint Theo, bementem a fürdőbe, és miután vettem egy forró zuhanyt és pizsibe bújtam, csak azután sétáltam ki hozzá a nappaliba.
- Ugye tisztában vagy azzal, hogy az előbbi után most azt hiszik majd, hogy csöves vagy? - Kérdezek rá kissé durcásan, az előbbiek miatt. - Egyébként miért pont most jöttél? Nagyra értékeltem volna, ha ide telefonálsz előtte. - Jegyzem meg, bár ismerve őt, csak a számat járattam feleslegesen. De mielőtt még válaszolhatott volna, én a konyhába sétálok, majd két üveg sörrel a kezemben jövök vissza és huppanok le mellé a kanapéra.
- Minek köszönhetem a felbukkanásodat? - Kérdezek rá kissé szarkasztikusan, miközben átnyújtom neki az egyik sört.

hold on

▽▲▽▽▲▽▽▲▽▽▲▽



média
avatar
Tartózkodási hely :
Oxford, Chania

keresett :
-

Hozzászólások száma :
6

reagok :
2

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Dorcas & Theodor ~ váratlan látogatás Vas. Aug. 05, 2018 9:39 pm



dorcas&theodor
helye idézet valami

Ha az emberi kapcsolatok kerültek előtérbe, mindig is én voltam az, aki nagy ívben elsunnyogott a téma mellett. Kötődni másokhoz értelmetlennek hatott. Tudatában annak, hogy egy bizalmatlan személynek adod drága időd nagy részét úgy, hogy ő a későbbiekben azt majd az illető visszadobja, eléggé értelmetlennek tűnik bármit is áldozni erre. Jómagam az egyedüllét híve vagyok, mégis furamód élvezem Doris közel sem hétköznapi társaságát úgy egy hónapban egyszer. Nem ösztönből vágtam bele a házasságba, hanem az érzelmeim vezettek bele. Azok a szökőévben egyszer megjelenő és összezavaró tünetek, melyeket inkább neveznék betegségnek, mintsem valami kellemes valóságnak. Mégsem tudnám többet itt tudni a lakásban a hét minden napján, már csak azért sem, mert a közöttünk lévő köteléket figyelembe véve fenyegetve érezném magamat. Az embereket kiváltképp utálom, de az életet nem vetem meg ennyire, így ezzel a nővel a túlélésre játszok. Mostanra már esélyes volt, hogy időt áldozzunk házastársi kötelességeinknek. Megmutatkozunk egymásnak, belekötünk a másik külsejébe és kedveskedve hozzávágjuk egymás fejéhez milyen hibák miatt tartunk ott, ahol. Nyílt házasságban és a másiktól távol. Mert csak így vagyunk képesek szeretni egymást, meg becsülni és egyben életben hagyni partnerünket. Noha a találka múlthétre volt esedékes, a munkám közbeszólt. Akkor, abban a minutumban nem bántam, hogy így alakult. Három nap erősen ajánlott az ilyen összeakadások előtt, hogy mindenre felkészülhessek, de a sürgető hazaérkezésünk oka miatt mostanra úgy éreztem, hogy azt se bántam volna, hogyha egy percem állt volna rendelkezésemre. Belegondolni, hogy a halál küszöbén állunk, kezünkben ásatásunk értékes kincsével, védelmünk pedig aligha nyújt biztonságot, többek közt nem valami kellemes. Visszaszolgáltatni már késő lenne, így menekülővé váltam a kényszer által.
A paranoia legújabb fázisa az este folyamán ért el. Csendes esténk volt, de mégis kellemetlen érzés fogott el, ahogyan az ajtóra tévedt tekintetem. Most először Doris hiánya úgy tört felszínre, mint elválásunk óta semmikor máskor, mégis uralkodni próbálok ezen a késztetésen, azt hazudva, hogy utolsóként választanám őt, mint mentsvárat. Mégis percekkel és újabb üldözési mánia áztatta érzelmi hullámmal később ott állok az ismerős ajtó előtt, vadul kutatva a pótkulcs után. Tartjuk egymást valamire, ezért is tudok ráakadni a virágtartó alatti kis résben a kulcsra, és nem törődve azzal milyen állapotban is van éppen törtetek be a lakásba, mintha legalább a sajátom lenne.
- Dorcas! - a neve keresően lényét bukik ki belőlem. Ha itthon van, hát legyen, de ellenkezőleg még jobb a helyzet. Vagy mégsem? Hiszen hiányában akár otthon is maradhattam volna.
Pofátlanul flangálok a lakásba, de a következő kép ami fogad, egyből odafagyaszt a jelenlegi álláspontomhoz. - MacDonald...te...nő...micsoda? - magyarázatot követelek, mégsem érek rá végighallgatni. - Elnézését kérem a hölgyektől az idill megzavarásáért, de ma nálad tanyázok le Doris. A kanapé megfelelő lesz. - hadarom el kijelentésemet. - Mily faragatlan vagyok. A nevem Theodor, Dorcas nyílt férje. Ne érezzétek magatokat kényelmetlenül, csak egy helyre van szükségem. - azzal a lendülettel sétálok át a nappaliba és helyet foglalok. Sokkhatás ér sokkhatás után, és nem tudom mi a rosszabb: üldözve lenni vagy a feleségemet ilyen körülmények között látni.



▽▲▽▽▲▽▽▲▽▽▲▽

Turning lemonade into lemons
since 1981
dolgozó
avatar
Korom :
37

Tartózkodási hely :
mindig máshol, de mindig egy helyen

Hozzászólások száma :
7

reagok :
3

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Dorcas & Theodor ~ váratlan látogatás Szer. Júl. 25, 2018 7:03 pm
Doris && Theo

A mai estét nyugodt körülmények között akartam eltölteni a kedvenc regényem társaságában. Legalábbis egészen addig, míg Jessica be nem kopogott a bejárati ajtómon. És hát, ha a lány, akivel az utóbbi hetekben kavartok hirtelen betoppan nálad, nehezen fogsz tudni neki nemet mondani. Legalábbis én így voltam. Talán nem is volt annyira erős a magány iránti vágyakozásom. Sőt, lehet egyáltalán nem is akartam egyedul maradni, mert olyankor újra és újra eszembe jut Theo és a keszekusza házasságunk. Hogy megbántam-e azt a napot, amikor hozzá mentem? Azt nem mondanám. Szeretem Theo-t, erre rájöttem. Valószínüleg emiatt sem tudok más férfival együtt lenni.
- Min merengtél el annyira, D? - fordul hozzám egy kérdéssel Jessica. Őszinte érdeklődést vélek felfedezni az arcán, így még inkább nehezemre esett nem igazat mondani neki.
- Csak a munkámon jár az eszem. Kicsit elakadtam egy cikkemet illetően, s most valahogy eszembe jutott. - Legyintek, mintha lényegtelen lenne az egész, holott hihetetlenül pocsékul éreztem magamat miatta. Őszintének kellene lennem vele, ő is azt érdemelné.. De már próbáltam és ha megtudják, rögtön lelépnek. És én most nem merek egyedül lenni. Félek, hogy túl sokat gondolnék Theo-ra, amiből semmi jó nem származna hosszú távon, főleg úgy, hogy valószínüleg egyedül lennék az érzéseimmel.
Úgyhogy végül inkább Jessica ajkaira hajoltam és minden idegszálammal próbáltam rá fókuszálni, kisebb nagyobb sikerélménnyel. Egészen addig, míg egy váratlan hang félbe nem szakította a pillanatot. Mi a..? Nem várok vendégeket. Sőt, eleve egyedül akartam tölteni az estét, társaság nélkül, senkinek sem szóltam, hogy átjöhet.

// kicsit rövid lett, de a következő hosszabb lesz  

▽▲▽▽▲▽▽▲▽▽▲▽



média
avatar
Tartózkodási hely :
Oxford, Chania

keresett :
-

Hozzászólások száma :
6

reagok :
2

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Dorcas & Theodor ~ váratlan látogatás
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heart of Europe :: Európa szíve :: anglia-
Ugrás: