welcome to europe, traveller
Life is a journey that must be traveled no matter how bad the roads and accommodations.
lépj be bátran
európa rád vár
Karakter neve:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
friss bejegyzések
legújabb irományok
Szomb. Dec. 08, 2018 2:10 pm
Csüt. Dec. 06, 2018 7:37 pm
Csüt. Dec. 06, 2018 7:18 am
Szer. Dec. 05, 2018 8:59 pm
jelenlegi utazóink
európa szívében
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 2 Bots

Anaise Delacroix, Arnfrød Morstad, Henrik Morstad, Ronja Butler

A legtöbb felhasználó (43 fő) Kedd Aug. 21, 2018 12:11 pm-kor volt itt.
történéseink
jó ha tudod
európai lakosok
nyilvántartása
csoport
amerikai 2 5
angol 3 6
ázsiai - -
francia 6 5
görög 1 2
ír 4 4
külföldi 2 5
norvég 3 4
olasz - 2
orosz 3 3
skót 1 2
spanyol 4 2
svéd 1 2
összesen 30 42

Jay & Lia ~ Limelight
TémanyitásTárgy: Re: Jay & Lia ~ Limelight Vas. Okt. 14, 2018 9:01 pm

Jay & Lia
Limelight

Nem tudom tényleg bele kellett-e volna vágnom ebbe a ma estébe. Régen voltam már olyan szórakozó helyen, mint a Limelight is volt. De bíztam magamban és bíztam Jayben is, így meglepően hamar és könnyen mondtam igent. Pont ezért megadtam mindent ennek az estének. Lehetőséget, szépséget és türelmet. Igyekeztem összeszedni magam, hogy ne akadjak majd ki mindenkin, aki véletlenül nekem jön. Mert biztos voltam benne, hogy lesz majd ilyen is.
De összeszedtem magam, és onnantól kezdve nem volt megállás. Csak a magabiztos énem igyekeztem mutatni, és ez be is jött. Mire odaérek a klubhoz Jay már ott vár rám, de egyedül. Azt hittem, hogy Trev is jön, de akkor tévedtem. Nekem most biztos nem jön a barátnőm, mert nem a szórakozás miatt jöttem, és elég határozottan kijelentette, hogy nem fog máshova menni szórakozni, ha Londonban is megteheti. Bevallom, kicsit izgultam az este miatt, de ez leginkább a helynek és a zenekarnak volt köszönhető. Mi lesz akkor, ha nem tetszik? Nem akartam senkit sem megbántani.
- Igen, bocsi. A suli miatt és mert majdnem egy hónapra Franciaországba kellett mennem csak nehezen tudok elszabadulni. De most itt vagyok, szóval be tudunk pótolni mindent.
Kicsit megnyugodtam a nagy tömeg láttán, mert ebből szinte biztos voltam benne, hogy nagyon jó este vár ránk. De odáig is el kellett még jutni. Viszont nem a bár felé indultunk, ahogy én gondoltam elsőre, hanem egy kicsit nyugisabb hely felé. Megértettem, nem kell azonnal letámadni a bár pultot elvégre nem lerészegedni jöttünk.
- Mi az?
Kicsit még zavarba is jöttem, ahogy ott rátámaszkodott a könyöklőre, de aztán rájöttem, hogy inkább valami mesét várna tőlem. Mondjuk azzal kapcsolatban, hogy milyen volt a napom, de inkább megelőztem és a saját napjáról kérdeztem. Addig volt időm kigondolni azt, hogy mégis hogyan meséljek valakinek az előadásról, aki nem volt benne ebben a körben.
- Ezt én is éreztem mindig, mikor Londonba mentem. Örültem mikor hazaértem, de azért hiányzott is valahol az a nagy nyüzsgés.
Figyelmesen füleltem a többi részét is a mondandójának, de aztán hamar eljött az ideje, hogy belevágjak a saját mondókámba, még akkor is, ha kellett hozzá egy kis kerítés. Nem szerettem a rizsázást, de ez nem is volt az. Meg kellett értenie, hogy miről szólt ez az egész.
- A környezetvédelmi mérnöki szakra járok, a családomnak van egy cége, akik szintén a környezetvédelemmel foglalkoznak részben, és erről szólt az előadás is. Pár éve volt egy konferencia, ahol a világ kormányai megegyeztek abban, hogy megpróbálják megmenteni a földet a globális felmelegedéstől. Azonban a mai napig alig tettek ebbe az irányba haladó intézkedéseket. A konferencia arról szólt, hogy miként lehetne a nagyobb vállalatoknak illetve a hétköznapi embereknek is tenni érte, olyan esetekben, ahol nincs szükség az államok támogatására illetve beavatkozására. A konferencia egy része, ami a cégekre vonatkozott az jó volt, felvetettek érdekes ötleteket, ha valaki lát bennük fantáziát, akkor még akár a saját hasznukra is tudnák fordítani a lehetőségeket. A magánember része viszont nagyon unalmas volt. Itt nem sok minden van, amit eddig ne tárgyaltunk volna már át számtalanszor.
Annyira belemerültem a mesélésbe, hogy el is felejtettem figyelni azt, mikor kezdem el untatni Jayt ezzel a sok szövegeléssel. De azt örömmel hallottam, hogy Trev is érkezni fog. Azt viszont nem tudtam, hogyan kéne lereagálnom, hogy csatlakozik majd még egy haverjuk. Nem féltem tőle, hogy majd gond lesz, de egyelőre nem tudtam eldönteni, hogy jó lesz-e nekem ennyi férfi között. Bátorítóan mosolyogtam partneremre, reméltem, hogy nem lesz majd látható rajtam az aggodalom, mert végül is ennek fejben kellett eldőlnie. Ahogy megfogadtam a buli előtt, hogy minden rendben lesz, úgy csak tartanom kellett magam hozzá.
- Bocsi, nem akartalak untatni a szövegemmel. Egyébként, már tegnap óta itt vagyok. Délután jöttem, kicsit szétnéztem a városban, aztán rápihentem a mai napra.
Sejtettem, hogy nem lesz könnyű majd, de ez érdekelt a legkevésbé. Még ha ki is maradtam az éjszakára, akkor sem volt probléma, még két napot maradtam.
- Egyébként a konferencia még holnap és holnapután is tart, addig mindenképpen a városban maradok. Te meddig maradsz majd?
Az persze nem jelenti, hogy el is megyek mindegyikre. Igazság szerint pont holnap nem lesz egy érdekes előadás sem, ezért is tudtam nyugodt szívvel bevállalni ezt a ma estét. Elnéztem az ajtó felé, az emberek még mindig hömpölyögtek befelé, de lassan kezdtünk már nagyon megtelni.
- Voltál már itt korábban? Nincsenek kicsit sokan már most?
Aggodalom cseng a hangomban és úgy érzem, hogy jogosan. Nem csak azért, mert mi lesz, ha nem tudom már tovább játszani azt, hogy minden rendben van, hanem azért is, mert veszélyes. Nem akarnék senkinek sem a lába alá kerülni semmilyen indokból sem.


▽▲▽▽▲▽▽▲▽▽▲▽

Egyszer megint bízni fogok.
lord
avatar
Korom :
23

Tartózkodási hely :
Waterford

keresett :
Bátyus
Lachie

Hozzászólások száma :
52

reagok :
36

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Jay & Lia ~ Limelight Vas. Szept. 30, 2018 6:13 pm



jayden& lia
Már kellett egy kis kikapcsolódás, mert túl sok időt kezdtem együtt tölteni Bree-vel, és összezavarta a fejemet. A tervem megvolt még, de a kivitelezéssel bajban voltam, mert nem kalkuláltam bele, hogy lehetünk normálisak is, vagy történhetnek közöttünk olyan események, melyek egy másik irányba mozdítják el a szituációt. Mindenesetre most nem akartam rá gondolni, csak a családommal lenni, és otthon segédkezni. A szüleim lelkesedése feltöltött, a délutánom legnagyobb része azzal telt el, hogy az öcsémmel, és a húgommal fociztam, aztán elmentünk kirándulni az egyik közeli kolostorhoz. Nem mondom, hogy nem féltem, de sokkal jobban esett, amikor kitaláltam egy horror történetet, és azzal etettem a legkisebb ivadékot a családban. Nem is kívánhattam volna ennél jobb napot, már nagyon hiányzott, hogy halljam az ír akcentust, a talpam alatt érezzem a smaragdzöld fű puhaságát, és azt a vad tájat, mely csakis erre a vidékre jellemző.
Az estét egy érdekes meghívással indítottam. Úgy volt, hogy a haverokkal beülünk valahová egy sörre, de Lia minden tervet felülírt. Nem mondom, hogy nem volt fura, hogy lett egy női barátom, de rá tényleg úgy tekintettem. Nem másztam volna rá, és valóban becsültem azért, amit az első találkozás alkalmával megosztott velem. Trev és a barátnője azóta is beszélgetnek, ha nem csal a gyanúm, akkor találkoztak is, de mivel az én vörösömre van ráállva, ezért nem gondolja komolyan a dolgot. Sóhajtok egyet, mert nem tudom, hogy mit vegyek fel a koncertre, de végül mégis eldől, mikor kiveszem a szekrényemből a régen látott farmermellényemet, és a koptatott nadrágomat mellé. Magamra kanyarítom, még zselét is nyomok a fejemre, mert ma reggel elaludtam a hajamat, és úgy néztem ki, mint egy felizgatott WC kefe. A megbeszélt pub elé hamarabb érek oda, mint Lia, de nem is kell sokat várnom, hogy befusson taxival. A kezemet felemelve jelzem neki, hogy itt állok az út szélén, de szinte azonnal kiszúr, és egy öleléssel nyitjuk meg a találkozót. Óvatosan viszonzom, nem akarom a frászt hozni rá, így egy mosollyal üdvözlöm.
- Jó régen láttalak, na menjünk. – terelem befelé, és szerencsére mivel már hamarabb megváltottuk a jegyet, nem is kell sokat várni. Odabent már készülődnek a koncertre, nagy a tömeg, és alig lehet hallani a másikat, ezért egy nyugisabb részre hívom el.
- Még egy kicsit várjunk a piával, mert nagy a sor. – mutatok oda, és a könyöklőre támaszkodom, úgy tekintek a szemébe.
- El sem tudom mondani, hogy mennyire jó itthon lenni. Sokkal másabb a légkör, mint Londonban. Volt időm focizni, meg kirándulni is egy remek helyre. – ecsetelem neki a mai menetrendemet, de aztán áttérünk rá is.
- Ó, és milyen előadásokon voltál? Trev később jön, meg még egy haverom. – közlöm vele a tényeket, aztán közelebb megyek, mert borzalmas a hangzavar.
- Ma érkeztél a városba? – érdeklődve merülök el a szemében.


dolgozó
avatar
Korom :
30

Tartózkodási hely :
London

Hozzászólások száma :
50

reagok :
44

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Jay & Lia ~ Limelight Vas. Szept. 23, 2018 9:37 pm

Jay & Lia
Limelight

Sokat beszélgettünk Jayjel, mióta megismertem. Örültem neki, mert egy olyan barátra tettem szert a személyében, akire most szükségem volt. Persze közben úgy éreztem alakulnak a dolgok Rolanddal is, ezért megijedtem picit. Kezdett minden jó lenni, és féltem, hogy megint történik valami, ami romba dönthet mindent. De bíztam benne, hogy az élet nem lesz ennyire kegyetlen. Miért ismételné meg azt, amit egyszer már megtett? És valahol a szavaim mögött ott volt a válasz. Mert Connor ismét felbukkant. Szerencsére nem a házamnál, de elkezdett hívogatni és üzengetni. Nem sokszor, de ez is több volt annál, amit akartam valaha az élettől ismét.
Szóval gyorsan elmenekültem ezúttal Belfastba. Volt itt egy konferencia, amin mindenképp részt akartam venni. Jól jött a szakdolgozatomhoz az itt elhangzottak. Szóval célba vettem a várost, és igyekeztem kihasználni minden szabadidőmet még előtte és utána is. Az utána időre nem is én, hanem Jay volt az, aki talált valamit. Egy helyi banda koncertje. Ő szerette őket, én viszont csak annyit tudtam, hogy abban a műfajban adtak elő, amit én is szerettem. Szóval kíváncsian vártam az estét. Azok után főleg, hogy az előadás sokkal unalmasabb volt, mint az gondoltam, és még túl sok új információt sem sikerült gyűjtenem.
Szóval minden adott volt, hogy kiengedjem a gőzt egy jó kis bulival. Bíztam már annyira Jayben, hogy tudjam, nem tud mellé nyúlni. A szállodában felvettem a ruhámat, aztán egy másikat, és végül egy harmadikat. Ez volt a tökéletes egy szórakozó helyre, bár így is túlzásnak éreztem egy kicsit. Gyorsan csináltam egy képet, aztán szálltam is taxiba, hogy ott a klub előtt találkozzak Jayjel.
- Szia – köszöntem, majd egy mély sóhaj után futólag megöleltem.
Nem úgy akartam köszönteni, hogy állok ott, mint egy bot. Elég kínos volt már korábban, és bár Jay ismerte a titkomat, nem akartam furán kezdeni az estét. Szerencsére nem kellett nagyon sorba állnunk, mert meg voltak már a jegyek, így egyenesen bemasírozhattunk. Nagyon szép volt a hely, egyszerűen magával ragadott. Tágas tér, ahhoz képest nagy színpad, egy hosszú bárpult, és tömeg. Rengeteg ember van, amitől kicsit meg is ijedek, de túl kell lennem rajta. Akkor gondolhattam volna erre, mikor elfogadtam a meghívást ide. Gondolhattam volna arra, hogy sokan lesznek csak azért, mert egy helyi bandáról van szó.
- Iszunk valamit?
A bárpult felé intettem a fejemmel, majd el is indultam arrafelé. Jobbnak láttam, ha legurítok először valami erőset, azzal feloldódtam volna, és onnantól kezdve már nem érdekelt volna semmi. Ki is kértem az italt, Jaynek is kifizettem, ha kért majd egy pár szó erejéig még támasztottam a pultot.
- Jó kicsit itthon?
Nem akarok panaszkodni, de azért elmondtam, ami a szívemet nyomta. Azt tudta, hogy egy előadás miatt jöttem, de pontosabbat nem.
- Az én programom baromi unalmas volt. Azt hittem, jó móka lesz majd egy ilyen előadás, de semmivel sem tudott többet hozzáadni, mint amit eddig is tudtam. Egy csomó felesleges locsogás volt, üres szavak, hiszen tenni kéne valamit a környezetért. Amíg vitázunk, addig nem fogunk előrébb jutni.
Közben a háttérben hallottam, hogy elkezdődött a hangolás, és talán egy kisebb előzenekar. Indulnunk kellett volna a színpad felé, főleg, ha még egy viszonylag jó helyet ki is akartunk fogni.
- Trev nem jön? – kérdeztem még gyorsan körbenézve.


▽▲▽▽▲▽▽▲▽▽▲▽

Egyszer megint bízni fogok.
lord
avatar
Korom :
23

Tartózkodási hely :
Waterford

keresett :
Bátyus
Lachie

Hozzászólások száma :
52

reagok :
36

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Jay & Lia ~ Limelight Vas. Szept. 23, 2018 6:30 pm
Belfast
Limelight club



A klub az Ormeau Ave 17-es szám alatt található, ez Belfast belvárosában van.
Egy helyi banda, a So(u)l Crying tart koncertet az éjszaka a klubban.
Telt ház van, az emberek sokaságától mozdulni sem lehet. Fogy az ital és mindenki
élvezi a banda zenéjét.

▽▲▽▽▲▽▽▲▽▽▲▽

Egyszer megint bízni fogok.
lord
avatar
Korom :
23

Tartózkodási hely :
Waterford

keresett :
Bátyus
Lachie

Hozzászólások száma :
52

reagok :
36

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Jay & Lia ~ Limelight
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heart of Europe :: Európa szíve :: anglia-
Ugrás: