welcome to europe, traveller
Life is a journey that must be traveled no matter how bad the roads and accommodations.
lépj be bátran
európa rád vár
Karakter neve:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
friss bejegyzések
legújabb irományok
Hétf. Okt. 15, 2018 5:03 pm
Hétf. Okt. 15, 2018 4:32 pm
Hétf. Okt. 15, 2018 12:28 pm
jelenlegi utazóink
európa szívében
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (43 fő) Kedd Aug. 21, 2018 12:11 pm-kor volt itt.
történéseink
jó ha tudod
európai lakosok
nyilvántartása
csoport
amerikai 1 4
angol 4 6
ázsiai - -
francia 6 5
görög 1 2
ír 4 4
külföldi 2 4
norvég 3 4
olasz - 2
orosz 2 2
skót - 2
spanyol 3 -
svéd 1 2
összesen 27 37

Astoria Nielsen
TémanyitásTárgy: Astoria Nielsen Vas. Okt. 14, 2018 12:12 am

Astoria Charlize Nielsen
fall to your knees and let him embrace your soul
i got nothing to hide

"Elmormolt hallelujah, reszkető csontok a temérdek mennyiségű ruha alatt. Apró kezek fonódnak össze, dideregve csúsznak közelebb a hideg padon. Nem éppen így képzelték a karácsonyt. De, van ez az új, ez a levetkőzhetetlen hit, melyet édesanyjuk úgy zárt szívébe, mint mindannyiukat az első percben, mikor létezésükről tudomást szerzett. A vasárnapi misék korántsem annyira élvezetesek, mint a mesék, mik a televízióban rajzanak olyan mennyiségben, mit fel nem lehet fogni. De, valamit valamiért. Legalábbis ez az, amit Danielle lányainak suttog, mikor azok már képtelenek nyugodtan ülni a fenekükön. Rohanni akarnak, játszani és nevetni, de itt az öreg, bohókásan öltözött, ősz hajú asszony a legkisebb kuncogásért is lepisszegi őket. Közös ebéd, minek fénye akkor még mennyei volt, túlvilági, hetedhét országra szóló. Ezek voltak a mindennapok, az arannyal tarkított ezüstös fényű pillanatok, melyeket gyermek kacaj éles csendülése kísért minden hét hetedik napján. Reggeltől estig, napkeltétől napnyugtáig a lila égbolttól a rózsaszínig."
Tudod, aki már megélte a húszat, annak már van esélye. Mert előtte bolondos vagy, kacagó gyermek, csillagszemű álmodozó, akinek nincs jövője- mert még nem nőtt fel. Valami ilyesmi... valami olyasmi, ami nyelved hegyén ült mindig is ezzel kapcsolatban, de nem tehetsz róla, nem mondod ki, mert azt mondják igaz, s minek is vitázni? Beszéljenek a tettek, gondolod, de képtelen vagy olyat mutatni, mely igazadat támasztaná alá. Talán tényleg kevés vagy. Gyermeki, ártatlan, a fellegekben járó, vattacukor felhőkön alvó tündér, akinek semmi igaz képe a valóságról. Mert burokban élt, hazudtak neki, elhitették vele, hogy ő valaki, miközben senki, csak egy újabb a milliárdból, nem különleges, nem. Egyforma. Olyan mint az a lány, akinek nincs elég a zsebében taxira, aki esernyő nélkül bandukol haza. De, te mégis hiszel, mert édesanyád szemeiben Te vagy a különleges, őt akarod boldoggá tenni, ahogyan annyiszor tette már ő életed során ugyanezt. Félresöpörni a gondokat, a lázadó kamaszt lelked mélyéről mint kertből a gyomot kitépni, eldobni, égetni, s szidni, mert nincs helye benned. Nem lehet helye benned;nem lehetsz olyan. Az aranycsillámokkal körbeszórt képbe nem fér bele a fekete szén ólom súlya.
S, hogy ki ő? Mi bújik meg a barna tincsek között, az égszínű szemek mögött, akár egy örök rejtély. Túl sok a kérdés, túl kevés a válasz. Volt, hogy úgy érezte, a legcsodásabb balerina lesz, majd színésznő, énekes. Háztartásbeli? Cégvezető? Divattervező. Citromsárga, neon zöld, piros és vérnarancs. Szatén és selyem, krepp és pamut. Színek, érzések, szinte illatok, melyek agyába másznak minden ötletnél, mikor széntől borított karjai alatt fel- felcsillan egy kép, egy váz, valami csoda, mely papírra vetül, s következőleg már testére simul. Talán ez lesz ő. Az a vérnarancs színű, selyemből szőtt kendő, melyet édesanyja büszkén szorongat.  
did i lie, or did i tell the truth?
Odeya Rush

20

amerikai

gazdag

1998. 06. 06.

New York

heteroszexuális

érdektelen
 
little more detail
Ô az, kibõl csak egy van, ahogyan a mondás is tartja. Ô az, akinek szíve ritmusa volt a dallam, melyre ringatóztál. Ô az Édesanya, aki hideg borogatást helyez tüzes homlokodra, aki meleg vizespalackot fektet görcsbe ránduló bensõdre. Ô az, akivel folyton veszekszel, s akinek évek múltán a karjaiba omlasz, mert mindig igaza volt. Ô az Anya, a nagybetűs Nõ, a példakép, az erõ - Danielle Deana Yates.
Ô az, akirõl folyton elfeledkeznek, pedig a mesékben õk az egyetlenek. A mentsvárak, a lovagok mindenek királyai.  A  társak a játékban, a védelmezõk. Ô az Édesapa, aki sebtapaszt lehel finoman sebedre, aki letörli forró könnyeidet. Ô az Apa, a nagybetűs Férfi, a szeretet és gyengédség, a pajzs - Samuel Nielsen
Ô az elsõszülött, a tökéletesség csontjaiba kódolva járt, mint egy elõjog, mire csak õ tarthat igényt. Ô az, akinek minden sikerül, akirõl nem születnek kínos felvételek, aki bizonyosan a világ legjobb egyetemén tanul majd, mert sosem adna alább. Ô a nõvér, az örök mosoly, az optimista lélek - America Rachel Nielsen
Ô a soron következõ, a harmatgyenge virágszál, ki rossz útra tévedt a reggeli ködben; õ ki sosem volt a tökéletesség mintaképe, pedig az volt -  tökéletlenül tökéletes. A bárány bõrbe bújt farkas, az intelligencia és a nyers erõ, a magabiztos fél - Autumn Marie-Anne Nielsen
Ô a szabad akarat, a szószóló, õ a húg, aki kérdés nélkül manó módjára cseni el a ruháidat, õ az, aki lázad önmaga ellen, de szeret, mert szíve hatalmas, mosolya világokat borít lábai elé. Ô, ki törékeny látszata mögé bújva maga a szundító oroszlán - Abigail Caroline Nielsen
Astra

newbie
avatar
Korom :
20

Hozzászólások száma :
2

reagok :
0

Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Astoria Nielsen Vas. Okt. 14, 2018 1:51 pm
gratulálunk, elfogadva!
welcome aboard



Kedves Astoria!

A merengő és álmodozó tekinteted remekül illik a történetedhez, s ez a bájos arc nem is lehetne jobb választás. Smile
A gyermekkor talán nem is igazán rólunk szól, hanem a szülők próbálkozásairól. Segítik kibontani a szárnyainkat, s ők adják alá a szellőt, melyen szárnyalhatunk. Vigyáznak ránk, óvnak minket, s igyekszünk nekik megfelelni, egészen addig, míg a saját érzéseink, a saját vágyaink, a saját gondolataink nem kezdenek odabent tombolni. Félsz, hogy az egyediségeddel megbántod szerető édesanyád? Félsz, hogy nem arra útra lépsz talán, melyet neked szánt egész életedben? Gyötör tán a bűntudat, ha épp lázadó gondolataid vannak? Biztosan jó, ha elnyomsz mindent magadban? S mi van akkor, ha az aranycsillámok csupán egy díszes mázat jelentenek, s ami alatta van feketeség, az vagy igazán Te? Színek, érzések, illatok... Annyi egyedi s különleges gondolat és vágy van benned, hogy kár lenne ezeket mind önmagadban őrizgetni. Vajon mit tartogat Neked az élet? Bekebelez az aranyló fényesség, vagy hagyod, hogy átöleljen a feketeség? Remélem, hamarosan választ kapunk mindenre! Smile

Csodás előtörténetet olvashattam, és nem is tartanálak tovább fel, úgyhogy foglald le az arcod ITT, a rangodat pedig ITT, és irány a játéktér! Smile
leszakadt
avatar
Korom :
26

Tartózkodási hely :
Talán pont ott, ahol te is

Hozzászólások száma :
156

reagok :
57

Felhasználó profiljának megtekintése

1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heart of Europe :: utazás Európába :: elkészült karakterlapok-
Ugrás: